Sabiiro no Armor: Reimei (2022–2022) 80% 1★

Az anime két okból keltette fel az érdeklődésem. Az egyik, hogy színdarabból készült, amit szintén tervezek majd megnézni. A másik a seiyuu gárda, amiben olyan nevek szerepelnek, mint Satou Ryuuji, Sakiyama Tsubasa, Araki Kentarou, Spi és Nagata Takato. Ekkor még nem volt kint előzetes sem, ennek ellenére eldöntöttem, hogy én ezt nézni, mi több, fordítani fogom, ha nem kezd bele más fansub-csapat. Miután kijött az előzetes, kissé csalódásként ért a grafika, de még így is tartottam magam a tervemhez, és már biztos voltam abban is, hogy a grafika miatt, senki nem fogja fordítani. Az Animegyetem egyik videójában is úgy vélekedett a vlogger, az animéről, hogy „a szezon legsz*rabbika”, holott szerintem ő is csak az előzetest látta, pedig maga a cselekmény nem is rossz.
Igazság szerint egy kicsit sablonos és kiszámítható, de kerek egész, nem ül le, nem húznak vagy épp csapnak össze semmit. Van előzmény, tetőpont és lezárás. Érdekes ez a Fegyverzet is, amit használnak, kicsit a Final Fantasy 8-as Squall fegyverére emlékeztettek azzal, hogy lőfegyverként is, meg – némelyiket – kardként vagy nunchakuként is lehetett használni. :D
Emellett a karakterek is egytől-egyig be vannak mutatva, mindegyikük kapott háttérsztorit, mindenkit meg lehet ismerni, érteni, hogy miért lett olyan, amilyen. A legtöbbük szerethető a maga módján. Nem is tudok konkrétan egy kedvencet mondani, mert tényleg mindenkit kedveltem.
Ehhez hozzájön még a remek seiyuu munka is. Igazából, ha nem tudom, hogy egyes karaktereknek ki adja a hangját, fel sem ismerem, de leginkább talán Satou Ryuujit tudnám kiemelni, talán őt láttam, hallottam a legtöbb szerepben, a legtöbbféleképp beszélni, sőt még énekelni is, és amit itt leművelt, az sem volt semmi. Annyira hitelesen adta elő a hatalomtól megtébolyult karaktert, hogy az valami hihetetlen, csak néha ismertem fel benne azt a Satou Ryuujit, akit már többször is hallottam.
És ha ez még nem elég, az opening és ending song, az ost, a betétdalok is mind nagyon jók. Alig várom, hogy az ending song kijöjjön teljes verzióban, mert annyira gyönyörű.
Aztán ott van még az ending utáni kis úti beszámoló Sato Taikivel és Spivel, amiben a Saika klánhoz kapcsolódó helyszíneket, ételeket, italokat, tárgyakat mutatják be, néha-néha elviccelve a dolgot, de már csak ezért is érdemes megnézni, plusz kicsit jobban meg is lehet ismerni ezt a két színészt, főleg Taikit. Szóval tényleg csak a grafikát illetve az animációt lehet felróni ennek az animének, de ez is egy példa arra, hogy nem minden a grafika, mert lehet, hogy egy anime grafikája gyönyörű, de a sztori mellé nagy nulla… Én ezt az animét csak ajánlani tudom, főleg annak, akinek nem csak a külcsín számít.