Pont karácsonykor (2015) 67% 49★

Eloise Mumford neve ismerős volt, de először nem tudtam, hogy honnan. Aztán mikor rákattintottam a nevére és megláttam az adatlapját, rájöttem. Ő volt Kate Kavanagh A szürke ötven árnyalatából. Akkor annyira nem kedveltem a színésznőt, de most egy teljesen más oldalát láttam. És tetszett. Igaz, van mit csiszolni a tehetségén, de nem reménytelen.
A film története érdekes volt. Bár egy kicsit gyorsan történt minden és nem értettem, hogy ugorhattunk ennyit az időbe, de végül megértettem. Lindsay az elején nagyon sok mindent elrontott, sőt egy hatalmas hibát követett el. Elengedte azt a személyt, aki mindennél többet jelentett neki. Végül kapott egy másik esélyt, ami miatt nem csak ő kapott boldog végkifejletet.

Tetszett! Ötletes volt, kedves és szívmelengető, jó volt nézni, ahogy Lindsay rájön a dolgokra, és végül helyesen dönt.

Én szeretem a Hallmark-filmeket, de nem szeretem az olyan professzor asszonyokat, akiknek olyanok a reakciói mindenre, mint egy gimis lánykának. Vihog, sikongat, idétlen. Hogy tanít vajon a Yale-en? A katedrán is kacarászik, illeg-billeg és idétlen? Nagyon kedvesre meg bájosra akarták venni a figuráját, ehelyett kaptunk egy irritáló, butuskának tűnő, idétlen szöszibogyót, akinek állandóan kilóg mind a 134 vigyori foga, aki nélkülöz minden komolyságot, professzorságot. És azt mondtam már, hogy idétlen? Biztos azt akarták ezzel megmutatni, hogy a professzorok is emberek, vagy mi. Tényleg szeretem a Hallmark-filmeket, de nemcsak a főszereplő, hanem ez a történet is végtelenül bugyuta, ostoba és persze idétlen.

Aranyos, romantikus karácsonyi történet, érdekesebb szereplőkkel és mondanivalóval.

Tetszett az alapfelállás, de eléggé nagyot csalódtam a túl lagymatag kivitelezés miatt. A főszerelő lányt nagyon bájosra és kedvesre alakították, amivel viszont csak annyit értek el, hogy számomra nem jött át a film és az ott felmerülő döntéshelyzet komolysága. Sajnos nem tetszett az sem, ahogy a barátjához viszonyult, én személy szerint, ha a szerelmemet más nővel látnám, akivel épp esküvőt tervez, nem hiszem, hogy ilyen lazán és kelletlenül tudnám fogadni, még az ő adott helyzetére való tekintettel sem. Nem tudom, mi, de nem klappolt, és emiatt nem volt túlzottan élvezhető a film, egynek elment, de nagy karácsonyi hangulatba közel sem kerültem tőle.

Szeretem az ilyen stílusú romantikus filmeket. Bár hangulat kérdése is nálam.
Elgondolkodtam rajta, hogy milyen jól jönne az embernek bizonyos helyzetekben az ilyenfajta segítség. Sokszor utólag gondolja az ember, hogy ha tudta volna a következményeket, másképp tett volna. Kellemes kis film volt. Szerettem.

Szombat délutáni, egyszer nézhetős aranyos kis film. Tetszett, hofy belevették az időutazás-szálat mint varázslatot. És hát igen, az embereknek sokszor idő kell, hogy rájöjjenek mi is a legfontosabb számukra.
Tetszett, még a tipikus happy end ellenére is!

Nem volt olyan vészes. De szörnyű ez a nő! Miért mindig a nő az unszimpatikus szereplő? A szinkronhangról meg ne is beszéljünk! Ez a vihogás, és sipítozás….