A Nyolc hegy egy barátság története. Arról, hogy a gyerekek olyan férfiakká válnak, akik megpróbálják eltüntetni apjuk lábnyomait, de akik a fordulatokon keresztül mindig hazatérnek. Pietro fiú a városból, Bruno egy elfeledett hegyi falu utolsó gyermeke. Az évek során Bruno hűséges maradt… [tovább]
Nyolc hegy (2022) 33★
olasz · angol
olasz · magyar
Képek 12
Szereposztás
Kedvencelte 7
Várólistára tette 91
Kiemelt értékelések
csokidani
8 hozzászólás
Hibatlan, gyonyoru, emberi, termeszetes, erzelmes, tiszta film.
A taj, a szineszek, a zenek, az ut amit vegigjar, az esemenyek, a mozdulatlansag, az emberi kapcsolatok; minden-minden annyira termeszetesen-szepen egyben van.
Szeretem film.
Barby2005
A héten olvastam, és tegnap néztem meg moziba ezt a filmet. A könyv nagyon tetszett, nagyon magával ragadott a táj, a hegyek, a gyerekkori barátság, az évek múlva történő újbóli találkozások. Látni, hogy a két barát, hogy szakad el egymástól, és hogy kerülnek újra közel egymáshoz. Hogy kit merre sodor az élet. Hogy Bruno a hegyen találja meg önmagát, Pietro pedig lent. De, a szíve mindig visszahúzza a barátjához a hegyre, ahol a gyerekkora nyarait is töltötte. Gyönyörű látni azt, hogy Pietro gyerekként/tiniként nem nagyon tudott kapcsolódni az apjához, emiatt eltávolodtak, azonban 31 évesként bizonyos módon újra közeledni tud. Annyi mindenről lehetne beszélni ezután a film után, hogy huh :D pl. erről a barátságról: szerintem sokan csak álmodoznak egy olyan barátságról, mint amilyen Bruno és Pietro között van. Vannak barátaim, de nem tudom olyan erősek-e, mint a köztük lévő kötelék. Lehetne beszélni a magány pozitív és negatív oldaláról. Az építő és romboló oldaláról. A transzgenerációs örökségekről. Kavarognak a gondolataim a fejemben. Mennyi mindent tovább viszünk akaratlanul és látatlanul. Mennyi mindent ugyanúgy csinálunk, mint a szüleink, és észre sem vesszük. Tegnap a film után volt egy beszélgetés, és egy lány a mondandója végén úgy fogalmazta meg, hogy ez a film kicsit olyan volt, mint az élet maga. Igaza van. Hazafele az éjszakain azt mondtam a páromnak, hogy nem akarok nagyvárosban lakni :D nem akarom, hogy a gyerekeim az aszfalton rohangáljanak majd egyszer. Mennyivel jobb a természetben… bocsánat :D az erdő, a rét, a patakok, tavak, a levelek és fák között :DDD /aki látta, érti:)/ Jó első film és első könyv volt idén:)
Pistacchio
2023 első mozis élménye! Majdnem teltház volt, csak néhány szék maradt üresen, ami szerintem nagy szó. A film fantasztikus volt, tökéletesen átadta a könyv hangulatát és az egész történetet. Talán a két férfi felnőttkorából több jelenet volt, mint a gyerekkorukból, ez az elején egy kicsit furcsa volt, de talán így volt tökéletes. Még pár mondatot idéztek is a könyvből. Olaszul néztem, Bruno kiejtésénél kicsit jobban kellett figyelni, de egyébként érthető volt. Mindenkinek ajánlom, ahogyan a könyvet is!
Népszerű idézetek
Ódor_Endre
– Then they built a road you know, to attract more people to Grana. You know what happened instead?
– What?
– They all went away.
