Yoon Seol Chan (Yong Joon Hyung – B2ST) a híres tinibanda, az úgynevezett Men in Black tagja, de néhány gyerekkori trauma miatt a modora szinte elviselhetetlen. Amikor elveszti a türelmét, sokszor az ügynökségének kell helyrehoznia a dolgot, ezért úgy döntenek, hogy visszahelyezik a… [tovább]
Kedvencelte 3
Várólistára tette 19
Kiemelt értékelések
Shad
3 hozzászólás
Jajj ezt imádtam, maga a fősztori nem tartogat nagy meglepetéseket. Ez egy igazi fiatalos fiataloknak szóló sorozat. Rengeteg jó zenével, amit imádtam♥♥ Az igazi plusz a történetben a tagok múltjában rejlik. Én még simán elnéztem volna pár részig, pl Eun Ha családi problémájának hátterét/megoldását hiányoltam. Sok témát feszeget barátság, első szerelem, bűntudat, család… Az utolsó rész kezdetekor rágtam a körmöm, hogy tudnak ennyi mindent beletuszkolni másfél órába:) Többé-kevésbé sikerült:) A vége egyértelmű talán:D
Karakterek? nekem a fénypont NaNa és Kyu Dong volt, ezen kívül az ember azt várná Seul Chan énekel a legtöbbet, mint főszereplő, de messze Sun-Woo viszi a prímet. Annyira drukkoltam NaNának…hát a végét nézve az ember azt lát bele amit szeretne:P
Zenéket imádtam, ahogy az Alagsort is:) ilyenkor sajnálom, hogy sosem tudtam zenét tanulni:)
Előhozta tinédzser énemet:) Nagyon tetszett:)
kkata76
Nekem ez a sorozat nagyon tetszett, picit sikerült is javítanom az értékelésén:) Elsősorban a zene az, ami megfogott benne. Minden részben újabb dalok hangzanak el, jobbnál jobbak, többet már sokszor meghallgattam, nagyon jók. Aztán ott van a történet a barátságról, szerelemről, vetélkedésről… ez persze a szokásos a hasonló, középiskolai környezetben játszódó filmeknél megszokott tematika, de mégsem volt unalmas. Minden a zene, a zenélés körül forog, néha musical-szerű betétdalok vannak, sokszor vicces és olykor megható, és jó látni-hallani, hogy hogyan oldódnak fel a zenében, ami sok mindenre megoldást nyújt.
Dreamborder
2 hozzászólás
Nagyon élveztem nézni ezt a sorozatot! :)
Annak ellenére, hogy vannak hibái. Mert azért vannak. Egy kis hiányérzetem van így az utolsó rész után, de emellett értem is, mért nem varrtak el minden szálat. A történet amúgy nem volt olyan egyszerű hangvételű, mint gondoltuk volna. Volt, hogy komolyan aggódtam a szereplőinkért, főleg Kyu Dong-ért. Mégis volt benne egy őszinte báj. Mert igen, a gimnázium nem egyszerű, tinédzsernek lenni sem egyszerű, idolnak lenni meg még inkább nem, ugye? :)
Végigkövetni, hogyan boronálódnak össze ezek a gyerekek egy csapattá nagyon király volt! Örülök, hogy mindenkire szántak egy kis időt, és még ha meg sem oldódtak teljesen a problémák, érezni a pozitív irányba történő változást. Ami konkrétan zavaró befejezetlen szál volt számomra, az spoiler
Amit én leginkább értékeltem a doramában, azok egyértelműen a dalok voltak! :)) Mindegyik levett a lábamról, kivétel nélkül! De az abszolút kedvencem Na Na és Seon Woo duettje volt! Awww… hidegrázós hangja van a csajnak! :)
https://www.youtube.com/watch…
A másik pedig: spoiler
Szóval volt itt nevetés, sírás, dühöngés, csapattá, felnőtté válás és szuper dalok. Szerettem! :))
