Goku (2016) 80% 1★

A Gensomaden Saiyuki által nagyon megszerettem ezt a történetet, szóval nem volt kérdés, hogy ezt is megnézzem, viszont akaratlanul is összehasonlítottam a kettőt, már csak mint feldolgozást is, habár az eredetit nem ismerem, csak hallottam és olvastam róla, úgy ahogy képbe vagyok vele.
Ami először – vagyis már akkor, mikor felvittem az adatlapot snittre – szemet szúrt, hogy Sanzo-t itt egy nő alakítja, nekem meg a Sanzo mércém igen magasan áll, és nem csak Suzuki Hiroki alakítása miatt, hanem alapból az anime karakter nagy kedvencem, habár tény, hogy az abban és az ebben levő Sanzo teljesen más személyiség, szóval sok értelme nincs összehasonlítani a kettőt, de mint írtam akaratlanul is sikerült. Viszont van egy játék is a Saiyukiból, amihez szintén volt szerencsém, és az ebben szereplő Sanzo személyisége inkább ahhoz áll közelebb, de még mindig jobbnak tartom a játékban levő Sanzo személyiségét, mint a színdarabbeliét. Egyébként a játékban is választható, hogy Sanzo nő vagy férfi legyen, viszont itt szerintem nem arról volt szó, hogy Sanzo nő, egyszerűen csak nő játszotta a férfit, hiszen abban a korban, amiben a történet játszódik, még csak férfiak lehettek szerzetesek. (Legalábbis remélem, hogy a karakter férfi volt, és nem férfinak öltözött nő. Sajna annyira nem értettem, hogy eldöntsem ezt.) Viszont nem igazán nyerte el a tetszésem az, hogy nő játszotta (ha a teljes színészgárda nő lett volna, nem zavar ennyire), még úgy sem, hogy a színésznő egyébként jól alakított a karakter személyisége ellenére is. Ezzel gondolok arra, hogy elég életképtelen volt. Pl. amikor Gojyo megtámadta, akkor is csak Goku után sikítozott, hogy védje meg, ahelyett, hogy használta volna a kezében levő botot és jól fejbeveri vele Gojyot. Persze ezt a jelenetet viccesnek szánták, de nekem nem volt az, hanem tényleg az jött le, hogy Sanzo életképtelen.
A másik, ami nem derült ki számomra, hogy miért indult nyugatra. Az animében ugye Gyumaoh feltámadásának megakadályozása a célja, de itt Gyumaoh és Rasetsunyo is él, de aztán ez igazából teljesen lényegtelenné vált, mivel Goku, és az ő próbatétele volt a középpontban.
És ha már ott tartok, hogy Sanzo nyugatra megy. Ugye őt az Istenek küldik útnak, és itt megint csak az animéhez és a játékhoz tudok viszonyítani. Az animében kiderül, hogy Kanzeon Bosatsu (aki egyébként nem isten, hanem egy bódhiszattva /Bosatsu=Bódhiszattva/) irányítja a szálakat, a játékban pedig egy istennő, akinek a nevét elfelejtettem… Itt volt egy érdekes istenünk, pontosabban egy a kivetítőn megjelenő óriási rajzolt férfi fej, amelyhez női hang párosult. Tulajdonképp ez illett volna is Kanzeon Bosatsu ábrázolásához, hiszen ő az animében bár női teste van, az arca nagyon férfias, és meg is van említve, hogy nincs neme. Viszont volt Kanzeon Bosatsunk is, akinek így teljes mértékben értelmetlennek tartottam a jelenlétét, mert csak táncikált, míg a kivetítőn levő fejünk nyomta a rizsát. Egyetlen egyszer beszélt, de abban sem vagyok biztos, hogy ő beszélt, amikor Sanzoval találkozott, és azért nem vagyok benne biztos, mert ekkor is megjelent a színpadon egy csuklyás férfi, aki Kanzeon megtestesülése volt (?) és vele beszélt Sanzo. Az „igazi” Kanezon Bosatsu pedig a háttérben állt. Hogy kinek a hangját lehetett hallani abban pedig azért nem vagyok biztos, mert bár a „megtestesülésnek” el volt takarva a szája látszott, hogy az övé is mozog. Egyébkén férfi hangon szólalt meg, és ha ez valóban a színész(nő) hangja, akkor pedig meg megint csak jól meg lett jelenítve Kanzeon Bosatsu, hiszen nőnek tűnt, de férfi hangja volt. És ha ez így van, nem értem, hogy mi szükség volt a kivetítős fejre és a női hangra. Vagy akkor miért nem lehetett egyszer így-egyszer úgy, hogy akkor néha maga a színész is beszél? Ebből a szempontból a Saiyuki színdarabok sokkal jobbak, ott Kanzeon Bosatsut férfi játsza női ruhában, és teljesen övé a szerep. Szóval így nekem ez a szereplő (is) csalódás volt.
Gojyo és Hakkai megjelenése fura volt, habár tudtam, hogy eredetileg sem úgy néznek ki, ahogy azt Minekura Kazuya megálmodta, habár az ő verziói sokkal dögösebbek, és jobban is kedvelem az ő személyiségüket, mint az ebben szereplőéket, de ettől független egyáltalán nem utáltam őket, sőt itt is kedvelhetőek voltak, és persze kinézetben (és valószínű személyiségileg is) az eredeti (a játékban levő, ami egyébként szintén az eredeti alapján készült) történetben szereplő Gojyohoz és Hakkaihoz hasonlítanak, vagyis egy kappa és egy disznó youkaihoz. Egyébként sokkal jobban néznek ki itt, mint a játékban. Ott mikor megláttam őket, azt hittem, sírva fakadok. x"D
Kinkaku és Ginkaku teljesen újak voltak számomra, de a neveik elég ismerősek, mintha a Naruto Shippuudenben is lett volna két ilyen nevű karakter. Mindenesetre érdekesek voltak.
Gyumaohról és Rasetsunyoról szintén nem sokat tudok, csak annyit, hogy Kou szülei, és nagyhatalmú démonok. A karaktereik egyébként elég sablonosak, a férfi egy szoknyapecér, a nő meg kissé besavanyodott asszony, de kiderül, hogy őszintén szeretik egymást, és a fiukat. Nagyon szép volt a jelenet a végén, amikor Gokuval küzdöttek, ahogy védték Kout, Kou meg őket.
Goku… a Minekura Kazuya által kitalált verziót szintén jobban szeretem, de erre a Gokura sem tudok panaszkodni. Szerintem Kyan Yutaka nagyon jól eljátszotta Gokunak ezt a verzióját. És igazából vitte is a hátán az egész darabot, muszáj is volt neki jól játszani, hisz az ő karakteréről szólt a történet. Viszont…
Kougaiji… Sasaki Yoshihide alakítása még Kyan Yutakaénál is jobban tetszett, pedig sok szerepe nem volt, de azok nagyon erősek voltak. Egyébként utólag megnézve miben játszott még, eddig egyik szerepben sem fogott meg így, mint ebben. Kibutsuji Muzanként a Kimetsu no Yaibaban még kevesebb szerepe volt, a Hakuoukiban meg Suzuki Shogo tette magasra a mércét, de itt alig vártam, hogy színpadra kerüljön. Elképesztően jól játszott. Nem volt kínos mozdulata, mint a másik színésznek, aki Kout alakította a Saiyuki színdarabokban. Emellett a hangjával is nagyon jól játszott, és nagyon szépen énekelt. A végén már azt gondoltam, hogy bárcsak ő játszotta volna Kout abban a másik színdarabokban is, és elérte azt, hogy kíváncsi legyek más szerepére is.
A történet témája, mondanivalója egyébként itt is a kötelék, legfőképp a családi kötelék, az emberség volt. Ha lehet próbának tekintetni, akkor Goku próbája is erről szólt. Nagyon szép volt, ahogy ezt bemutatták, ahogy írtam már korábban Gyumaohéknál is. Külön tetszett egyébként a díszlet, a jelmezek és Kou haja x3 Az is jó volt, hogy a felhőn való utazást se hagyták ki, ami szintén Goku egyik képessége.
A legviccesebb jelenet az volt, amikor Gojyo és Hakkai a közönség közt jelent meg és kéregettek tőlük. XD Egy nőtől kaptak egy doboz cigit (Gold Marlboro-t xD egyébként, ez azért is vicces, mert Sanzo, az animében is Marlboro-t szív XD) egy idősebb hölgytől meg egy mérőszalagot, amivel Goku aztán le akarta mérni valaki mellét. :"D Egyébként mindent visszaadtak, miután Sanzo rábeszélte őket. (Vagy valami ilyesmi volt, a lényeg, hogy minden visszakerült a tulajdonosához xD)
A végén a curtain call is tetszett, ez általában minden színdarabnál tetszik. Aranyosak voltak a színészek, ahogy ölelgették egymást, főleg a Gyumaoh-Rasetsunyo- Goku hármas. :D Biztos megfogom még nézni ezt a színdarabot, már csak Sasaki Yoshihide miatt is. :D