Egy éjszaka, egy drogüzlet, két átverés, menekülés, gyermekrablás, tömény akció, váratlan fordulatok. Frédéric Jardin egyetlen éjszaka történéseit meséli el. Egy piszkos zsaru, Vincent úgy hiszi, megköti élete legnagyobb üzletét, ám ezzel kockára teszi egyetlen fia életét. Az egyik… [tovább]
Fehér éjszaka (2011) 9★
Szereposztás
Tomer Sisley | Vincent |
---|---|
Serge Riaboukine | José Marciano |
Julien Boisselier | Lacombe |
Joey Starr | Feydek |
Lizzie Brocheré | Vignali |
Pom Klementieff | Lucy |
Várólistára tette 8
Kiemelt értékelések
Hú, azt a mindenit! Rendesen leizzadtam mire véget ért ez a 100 percnyi adrenalinbomba. A fékevesztett tempó, a nem túl nagy, de ellenben veszettül izgalmas történet és a plafonig tolt feszültség szenzációs egyveleget adnak. Nem is beszélve a precíz kamerakezelésről, amit Paul Greengrass megirigyelne és persze a remekbe szabott zenéről. Borzasztóan jól keveri a kártyákat a film, hogy ki kit ver át, kinek mi a szerepe a sztoriban stb. És ezeken felül nagyon ritka az olyan alkalom, mikor egy főszereplő karakterért a végletekig tudok szorítani. Imádtam ezt a fazont, ahogy Bourne-t megszégyenítő kunsztokkal találja fel magát a másodperc törtrésze alatt. Csak a befejezése miatt, nem adok max pontszámot spoiler.
Szóval aki szereti a kőkemény, max fordulaton pörgő akció thrillereket azoknak kötelező darab.
Átlagos akciófilm, nem kiemelkedő, nem is rossz. Mindig történik benne valami, de leginkább az tetszett, hogy elég valósághű. Vincent karakteréről legalább tényleg elhittem, hogy akár hús-vér figura is lehetne valahol a párizsi éjszakában, főleg mert látszott rajta a kétségbeesés, kapkodás, a normális emberi reakciók. Van a filmben néhány lépés, amitől fogtam a fejem, viszont voltak benne meglepően okos megoldások is spoiler. Ami nem tetszett, hogy a női karakter a szokásos francia csinos pofi volt, aki mindig szexi, de kicsit butácska, amolyan biodíszlet.
Hogy ez mennyivel jobb, mint az amerikai rimék! Nyers, kemény, odabax rendesen. Az atmoszféra a 90-es évekre hajaz, nekem legalábbis annak az évtizednek a filmjeit juttatta eszembe. Mindezeket persze olyan jó kis franciás ízvilággal teszi némi humorral megspékelve. Ugyan a sztoriban nincsenek csavarok és a cselekmény végig nyílegyenes pályán zakatol, de ez itt így volt jó.