A film hőse valójában nem az ember, hanem maga a felvevőgép. A néző ott ül az operatőr mellett, amikor autójával átsuhan a városon, felkapaszkodik vele a kéményekre és lóg a robogó vonat oldalán. A jeleneteket a laboratóriumi munka és a vágás képsorai szakítják meg. A nézők átélhetik magának a… [tovább]
Ember a felvevőgéppel (1929) 26★
70' · szovjet · némafilm, dokumentumfilm, kísérleti film
Képek 1
Szereposztás
Mikhail Kaufman | operatőr |
---|
Kedvencelte 6
Várólistára tette 29
Kiemelt értékelések
Zseniális ez a film, sokszor meg fogom még nézni. Michael Nyman 2002-ben a filmhez komponált zenéjével láttam, ami sokat hozzátett a hatáshoz, néhol kimondottan a modern videóklipekre emlékeztet a vágás a zenével együtt.
Szoft-impresszionista-szimbolizmus: ez jutott róla eszembe. Láttam már sokkal elvontabb filmeket is, amik benyomásokkal és érzékekre olvadó látvánnyal dolgoztak, de ez az emészthető kategóriába tartozik. Gyönyörűek a felvételek, és a zene is csodálatos, egyszerre nyugtatja meg, és löki a gondolatok közé az embert. Mint valami groteszk esti mese, álomra hajtott, de csak a végén bóbiskoltam el, mert akartam még az utolsó könyvlapot, az utolsó képkockát és zenemorzsát. Elmerülök és felszínre fordulok, arccal lefelé, még nem érzem a levegőt, de a hátamat már mardossa a szél. Avantgárd gondolatok, avantgárd érzések – ember. Újranézős alkotás.
Egyszerűen zseniális és elképesztő. Megelőzte a korát pár évtizeddel. Lehengerlő volt nézni a régi felvételeket, zenével szinkronizálva meg orgazmitikus volt :D