1944 augusztusában egy Budapest melletti kerületben ebédhez készülődő család életébe csöppenünk. Kislányuk észreveszi, hogy embereket visznek el az utcán. Segíteni akarnak némi vízzel, ennivalóval és ruhával, de ezt nem mindenki nézi jó szemmel.
Rendező
Várólistára tette 1
Kiemelt értékelések
Negative_Singularity
Ez a téma mindig win. Tele a történelem (a magyar is) megrázó, eltemetett dolgokkal, amikről beszélni kell. Én örülnék neki, ha több figyelmet kapna a szovjet megszállás, csak hogy maradjunk a 20. századnál.
Nem rossz kisfilm, de ugyanezt a sztorit elbírta volna más rezsim is az ezredik kötelező zsidózás nélkül, és akkor azt mondom, hogy wow! Egyedi. De így… szinte szégyellem, de unalmas volt és jellegtelen, lerágott csont.
Carmilla
Ez a film pont annyira hamis, álságos és giccses, mint a Szabadság téri Gábriel arkangyal szobor. Ahogy apuka és anyuka tüsténkedik, hogy enni-innivalót, sőt ruhát adjanak az utcán épp arra terelt zsidóknak, ez annyira álszent… annyira ritka, hogy kb. nem is fordult elő ilyen a valóságban. Az emberek többsége félve lapított, kíváncsian bámészkodott, vagy éppen megvetően (egyetértően!) nézte, ami történik. Rengeteg visszaemlékezést olvastam, és mind ellentmond annak a képnek, amit ez a film sugall.
