Dismissed (2017) 73% 26★

Nekem nagyon tetszett, azonban túl sok mindenen elgondolkodtam a hatására. És ezek a dolgok miatt még mindig átjár a szorongás, az idegesség és a szomorúság.
Mit tehet az ember, ha érzelmileg zsarolják?
Mit lehet a pszihopaták ellen csinálni? Bárki lehet az akár a közelünkből is. És ha nem tudjuk, akkor rengeteg rossz dolognak lehetünk az áldozatai. Nyomasztó.
Ha nekem nincs, akkor másnak se legyen. Miért? Miért gondolkodik bárki is így? Ha tőlem a sors elvette, ezért én mástól is elveszem. Baromság.
Mi van, ha csak én tudom az igazat, valamint az, aki az ellentétjét állítja rólam csak azért, hogy bajba kerüljek..mi van, ha senki sem hisz nekem?
Utolsó: ha valaki terrorban tart, mit tehetek ellene? Mi van, ha az önvédelmemről nem tudják, hogy annak szántam? És ha sosem derül ki az igazság?
Hála az égnek a film a végére számomra jóra fordult, így megnyugodtam utána. Nagyon nagy élmény volt. :)

Szerintem kiváló film a maga módján és a kategóriáján belül. Megvolt a szorongó hangulata és átadta nekem :D Hogy az ember mit meg nem tesz egy dologért amit őrülten el akar érni, hát itt az eredménye, hiszen ezt egy fajta szemszögből mutatja be a film, azaz hogy minél jobb jegy elérése. Plusz ha valaki nem teljesíti azt amit akarunk mit meg nem tudunk tenni vagy bele is őrülünk és még spoiler.

Jaj, de kár!
Tetszett az alap ötlet. A leírás alapján jó volt a sztori. Maga a film viszont elég unalmas volt. A végén meg túl gyors volt a levezetés. Nem igazán éreztem a feszültséget. Egyszer volt olyan érzésem, hogy oké, a csávó nagyon creepy. Amúgy meg csak szimplán s*ggfej volt, az idő nagy részében. Amíg be nem indult a vonat. Utána már… Én életemben nem küzdöttem soha ennyire egy nyamvadt ötösért. XD A sráccal konkrétan nem volt bajom. Mármint a színésszel. Jól játszott. Csak a film sikerült gyengére, amit sajnálok, mert szeretem a hasonló karakterekkel dolgozó filmeket.

Vártam már nagyon Dylan Sprouse nagy visszatérését. (Igen, én is a Zach és Cody-n nőttem fel) És benne aztán nem csalódtam. Nagyon para volt maga a karakter is, ahogy eljátszotta az meg pláne. A film is rendben volt, egy-két esemény kifejezetten meglepett, jól volt tálalva. Viszont voltak jó gondolatok, megmozdulások, amik kaphattak volna vagy folytatást vagy nagyobb szerepet. Úgy az egész alkothatott volna nagyobb hálózatot. Illetve az előbb felsoroltak miatt is lehetett volna szerintem hosszabb, illetve azért, hogy ki tudja alakítani azt a kívánt igazán beteg, paranoid, nyomasztó atmoszférát a „bármikor az életemre törhetnek” érzéssel. A végső nagy monológra is valami nagyobbat vártam illetve az utolsó másodpercig vártam, hogy hátha van valami, egyetlen apró dolog, ami mégis megtöri Lucast.
Viszont négyest adni rá nem mernék szemtől szemben, szóval valamit mégis csak jól csinált. :D

Szerintem ez egészen zseniális volt! Remek, izgalmas, egyedi sztori, fantasztikus színészek (Jézusom, Dylan valami elképesztően hozza a hidegvérű pszichopatát, több ilyet!), szuper hangulat! Bárkinek teljes szívből ajánlom!

Meglepően jó volt ez a film, mindig szeretem a pszichopatákat és itt elég jól sikerült ábrázolni. Végig lekötött, érdekelt mi lesz, és tetszett, hogy élethűen oldották meg a végét is.

Érdekes film volt. Kinek is kéne szurkolni?
Persze, a tanárnak. Vagy inkább a diáknak? spoiler Ha más a véleményed és a műértelmezésed, mint az általánosan elfogadott, akkor sz.r jegyet kapsz, ennyi. (Istenem, mennyi rossz jegyet kaptam annak idején a verselemzéseimre, csak mert nem egyezett a véleményem a tanáréval…) Szóba kerül, hogy a srác spoiler. Nos, ez genetikai rendellenesség, tehát egy ilyen személy nem s.ggfejségből csinálja, amit csinál, hanem egyszerűen hibás, így működik.
Persze a film vége felé elfajulnak a dolgok és egyértelmű, ki a jó arc és ki a rossz arc, de az elején igencsak kétséges volt, ki a nagyobb gyökér kettejük közül. :D