Az 1920-as években játszódó szatíra egy szerencsétlen férfiról szól, akit Oxford-ból, egy átmulatott, vad buli után Wales-be küldenek, hogy egy magán fiúiskola igazgatója legyen. Ott pedig találkozik egy vagyonos, dél-amerikai nővel, aki elrabolja a szívét.
(forrás: sorozatjunkie.hu)
Gyártó
Cave Bear Productions
Multitude Media
Tiger Aspect Productions
A szereposztás miatt kezdtem el nézni ezt a minisorozatot. Érdekelt, hogy mit lehet ebből kihozni, főleg, hogy Jack Whitehall hogy muzsikál egy ilyen produkcióban.
Azt kell mondjam, hogy szerintem gyengén, pedig látszott az igyekezet. A Bad Educationből jól ismert fura grimaszai újra és újra visszaköszöntek és képtelen voltam az ottani kretén karakterétől elvonatkoztatni. Nem volt hiteles ebben a kicsapott teológusjelölt szerepben, na. Arról meg ne is beszéljünk, hogy a közös jeleneteikben még a gyerekszereplő Oscar Kennedy is lemosta a színről, nemhogy David Suchet vagy Douglas Hodge.
A történet maga nekem szintén nem mondott semmit, eléggé untam. A vígjáték címkét sem értem, még mosolyogni se nagyon volt kedvem a „poénokon”, persze az angol humor számomra amúgy is megfoghatatlan, szóval ez ne tántorítson el senkit.
Ami nagyon tetszett, és ami miatt végül maradtam, az a többi szereplő zsenialitása. Ahogy beleélték magukat a karakterekbe, komolyan élvezet volt nézni. Eva Longoria, Stephen Graham, Anatole Taubman, Vincent Franklin és felsorohatnék mindenkit, nagyszerűek voltak.
De a történet unalmassága, és az alkalmatlan főszereplő miatt nem nézném meg újra, az biztos…
