Betekintés a hajléktalan bukaresti gyerekek életébe, akik a nemzet vakmerő népességnövekedési politikájának áldozataiként születtek a kommunista korszakban.
Kedvencelte 1
Várólistára tette 2
Kiemelt értékelések
Egy társadalom egészségességét legjobban a legkiszolgáltatottabb rétegek és az „össz-társadalom” viszonyából lehet laikusként megállapítani. Ez csak egy kórkép „korkép-körkép”.
Hihetetlenül szomorú dokumentumfilm a kétezres évek elejéről, ahol hajléktalan gyerekek sorsát ismerhetjük meg. Sokan árvaházból szöktek el (amelyekről van tudomásunk, hogy milyen rettenetes helyek voltak), de sokan a szüleiktől, nevelőszülőktől menekültek el és választották inkább a metrókat, aluljárókat, drogokat. A film nyáron játszódik, nem volt benne télen forgatott jelenet. A gyerekek mondták, hogy ha becsukják az ajtókat az aluljáróban, akkor nincs hideg. Nem tudom, mennyire volt jó idő. Egyik fiú, Mihai mai napig posztol a Facebookon, örülök, hogy jól van és külföldön él és dolgozik.