Dráma,politika,háború,gyilkosságok. A pár részes mini-sorozat bemutatja Tutanhamon dicsőséges felemelkedését,erőfeszítéseit és szabályit a kaotikus birodalomban,továbbá a halálát övező rejtélyt is.
Az ifjú fáraó (2015–2015) 55★
Képek 40
Szereposztás
Ben Kingsley | Ay |
---|---|
Avan Jogia | King Tutankhamun |
Sibylla Deen | Ankhe |
Alexander Siddig | Amun |
Kylie Bunbury | Suhad |
Peter Gadiot | Ka |
Nonso Anozie | Horemheb |
Iddo Goldberg | Lagus |
Alistair Toovey | Nahkt |
Kedvencelte 12
Várólistára tette 85
Kiemelt értékelések
Nagyon érdekes elképzelés arról, hogy akár mi is történhetett volna, de az árulás, a hatalom hajszolása és a szerelem a szokásos alap.
A színészek szerintem jó választásnak bizonyultak, Ben Kingsley rutinból hozza, amit kell, és a fiatal színészekre sem lehet panasz.
Viszont a főcímben hibás a szinkronszínészek felsorolása, Alexander Siddig és Iddo Goldberg hangját felcserélték.
Az Egyiptomi történelem mindig is azok közé a dolgok közé tartozott, amik nagyon érdekelnek, így nekem ez a sorozat nagyon tetszett.
Elképesztően felépített, végül dicső befejezéssel lezárult sorozat, amelynek a mozgatórugója maga Tutanhamon érdekes élete volt.
Maga műfajában meglepően jó, kedvelhető és kevésbé kedvelhető történelmi személyekkel fűszerezve.
Bár több ilyen jellegű sorozatot készítenének. Sok személy élete érdekelne az ókori Egyiptomból.
Félelmetes látni,hogy a megszemélyesített karakterek mennyi mindent képesek megtenni a hatalomért.
Itt nincs szereplő akit megtudnál kedvelni.
Itt nincs oldal,amelyért szurkolni tudsz.
Itt nincs felesleges szépítés.
Rideg és hatalomra vágyó emberek küzdelme egymással,a néppel és saját magukkal. Mindenki a maga javát szolgálja legyen az egy bizalmas vagy akár maga királynő.
Bárki képes elárulni akár a legcsekélyebb haszonért.
Véleményem szerint igen reális történetmegragadás,jó színészek és erős karakterjellemek a kulcsa ennek a felettébb izgalmas mini-sorozatnak.
Nagyon szeretem az ókori Egyiptomi kultúrát, hitvilágot és nagy kedvelője vagyok a titokzatos egyiptomi fáraóknak és feleségeiknek. Így nálam alapból nagyon pozitívan kezdet a sorozat. És egy pillanatig sem csalódtam.
Hiába tudtam, hogy Tutanhamon sorsa mi lesz, mégis az addig elvezető út nagyon fordulatos és izgalmas volt. Sosem letehet tudni, éppen ki fogja megfordítani az erőviszonyokat.
A történet nagyon jól fel lett építve, ötletes fordulatok voltak benne, és el tudom hinni hogy ez annak idején talán így történt. A díszletek és a jelmezek csodálatosak voltak!
Avan Jogia szerintem nagyon jó választás volt Tut szerepére, és szerintem hatalmasat fejlődött.
Ben Kingsley pedig Ay szerepében brillírozott.
Az ókori Egyiptom a szívem csücske.
Mikor megláttam, hogy van olyan sorozat, ami ebben a korban játszódik és én még nem láttam, tudtam, hogy rögtön meg kell néznem. :)
Mikor a Tutanhamon kiállítás évekkel ezelőtt itt volt Budapesten, akkor elmentem rá és érdekes volt, ahogy az ismerős tárgyak visszaköszöntek a sorozatban.
Nagyon tetszett, életszagú volt, csodás jelmezekkel, erős karakterekkel, ötletes cselekményszállal. Nem sejtettem, hogy mikor mi fog történni, így nagyon gyorsan végignéztem a három részt és az utolsó rész utolsó percéig izgalmas tudott maradni.
Tutanhamon pedig rendkívül jóképű. :)
Az ókori filmek mindig elvarázsolnak, ennek a sorozatnak is sikerült. :)
Hű, hát kemény sorozat, nem vitás. Van benne politika, ármánykodás, sok-sok harc és vér, de ami a legjobban meglepett, hogy az egyiptomiaknál is ugyanúgy a hatalom mozgatta a szálakat – nem számított, hogy ehhez kiken kell keresztülgázolni. Ben Kingsley minden egyes jelenetében remekelt, és hozzá Szersén Gyula hangja tökéletes választás volt, de a fiatalabb színészekről sem nyilatkozhatok negatívan. Úgy gondolom, itt a szereplőválogatás abszolút hozzájárult a sorozat sikeréhez. És noha nem hinném, hogy újranézném, ettől függetlenül ajánlom, mert érdekes és megdöbbentő képet fest erről az időszakról.
Nem mellesleg Tutanhamon és az ókori Egyiptom világa kisiskolás koromtól fogva megbabonázott: imádtam erről a korszakról tanulni, és a mai napig izgatott borzongást vált ki belőlem, ha erről olvashatok vagy nézhetek filmet.
Örültem ennek a sorozatnak, az ókori egyiptomi történetek még mindig közel állnak a szívemhez. A cselekmény fordulatos és izgalmas volt, még így is, hogy tudjuk, hogy nem tarthatott sokáig.
Sok cikkhez és dokumentumfilmhez volt szerencsém, ami Tutanhamonról adott némi információt, de valahogy egyik után sem ez a karakter született meg a fejemben. Mondanám, hogy egy kicsit túl amerikai volt nekem ez a filmbéli Tutanhamon, de ez a film nem amerikai, hanem kanadai… Mindenesetre nekem nem volt elég királyi jellem ez a szereplő.
Nehezen vettem rá magam az értékelésre, mert nem tudom nem történészi szemmel nézni. Nem az eseményekkel volt a problémám, kevés a forrás, akár így is lehetett, ez összességében rendben volt (a végén a sírelrendezésre fordított precíz figyelem viszont bravó, az nagyon tetszett, és itt jegyezném meg, hogy Tutanhamon történelmi jelentőségét valóban nem a tettei adják, hanem az érintetlenül hagyott nyughelye).
Ami igazán zavart ebben az egészben, az ókori egyiptomi kultúra teljes hiánya, már ami a fáraó-kultuszt illeti. Értem én, hogy jelen helyzetben adott volt egy fiatal fáraó, aki beleragadt az intrika-hálóba, meg nem is nagyon tisztelték, de könyörgöm… Ezekről azért bőven maradt fenn forrásanyag, elképzelhetetlennek tartom, hogy egy fáraóval úgy bánjanak, mint egy taknyos kölyökkel. Nem, egyszerűen nem. A leghitványabb, legostobább fáraót is félték, hiszen isteni (vagy, ha más nem, a látszatot, hogy félik), miközben persze csűrték-csavarták a háta mögött a szálakat. A palotanép is érdekes volt, sokéig nem is esett le, hogy bakker, ja, hogy ez a palotában van. Ahhoz viszont nagyon laza, mind a védelem, mind a szervezettség, így aligha hihető a rendszer, amit felvázolt.
Szóval ez a része ezerszer jobban fájt, mint a hurrita lány, bár őszintén, ez is olyan, hogy ki tudja, hogy történt. Akár lehetett így is.
Összességében nem rossz, voltak benne tipikusan tv-filmes kalandok, de ezek jól álltak neki. Viszont erős fenntartásokkal nevezném igaz történetnek, inkább csak az inspirálta. Átemeltek valós karaktereket, és kb. ennyi.
Évek óta halogattam a megnézését, és örülök, hogy végre sort kerítettem rá. Tetszett, izgalmas volt.
Szerencsére körülbelül semmit nem tudok Egyiptomnak erről az időszakáról, szóval ha voltak benne óriási történelmi tévedések/ferdítések, nekem alapvetően nem tűntek fel, kívülálló szemmel nézve teljesen élvezetes volt. Egy-két dolgot azonban furcsálltam: ez azt hiszem nem spoiler, hiszen az egész sorozat erről szól, de a fáraó semmibevétele/kijátszása nekem azért tűnik meredeknek, mert azt még én is tudom, hogy nagy kultusza volt az uralkodónak. Persze azt elfogadom, hogy az uralkodó közvetlen környezetében biztosan voltak olyanok, akik befolyásolták őt és a hatalomra törtek, de gyakran a nagy októberi szocialista forradalmat idézte a közhangulat palotán belül és kívül is. Meg hát költségvetés ide vagy oda, Théba azt a benyomást keltette, mintha lenne egy terem a királyi palotában, és ha onnan kilép az ember, akkor ott van egy darab udvar, ahova befér a város mind az 563 lakója, ééééés ennyi az egész. Az, hogy például spoiler, az számomra rejtély, de ez már tényleg csak apróság.
A látványvilág nem volt rossz, különösen a kosztümök tetszettek (történelmi hitelességükről persze nem tudok nyilatkozni, ez a megállapítás csak a #aesthetics részre vonatkozott). A fordulatosság, a karakterek alakulása és a történetmesélés összességében nagyon bejött.
Népszerű idézetek
Tutankhamun: Az én vérem vagy és a nővérem is. Mit hagytam én erre a világra? Mire volt jó? Nem voltam emlékművek építője, sem birodalmak hódítója. Eltűnök örökre az idő homokjában.
Ankhe: Te leszel majd az a fáraó, ki megértette mások méltóságát. A fáraó, aki nem herdálta az övéi vérét, hogy elvegye mások vagyonát. A fáraó, ki nem önmagáért uralkodott, hanem a népéért. Ilyen az eszménye egy nagy s időtlen királynak. Így fognak rád is, Tutankhamun fáraóra, az öcsémre mindig emlékezni.
Suhad: Azt mondtad, azt szeretnéd, ha nagy fáraóként emlékeznének rád. A nagyság nem csak a nép szemében látszik, hanem az ellenségében is.
Tutankhamun: Hogyan ha nem ismernek?
Tutankhamun: Így mérhető a nagyság? A holtak számában kiket felidézünk?
Horemheb: Nem, fenség. Inkább azok számában, kik nekik hála békében, és boldogan élhetnek.
Horemheb: Senki nem fél tőled. Egy gyermek vagy ki mások mögött rejtőzve él. Mit tettem azt a királyságért tettem, ez a kötelesség.
Ay: Teljes igazság nincs ezen a világon, csak ahogyan felfogjuk azt.