A másik megsemmisítésére törő emberiség történetéből nincs kiút, főszereplői örökös magányra vannak kárhoztatva. A sík szénpor-rajzok és a háromdimenziós gyurmafigurák technikai keverése, illetve Sáry László nyugtalanító kísérőzenéje teremti meg a film komor látomásosságát.