A Pál utcai fiúk (1968) 85% 217★

Most láttam először ezt a filmet, anya kedvéért. Nem olvastam még, és ez idáig nem is láttam, de tetszett. Habár annyira nem vagyok oda a régi filmekért, de ez érdekes volt.

Legkedvesebb kötelező olvasmány legjobb filmfeldolgozása. Fantasztikus tanulság a barátságról, hűségről és küzdésről.

Tisztán emlékszem, mikor ötödikben az osztályfőnök bekapcsolta nekünk magyar órán a filmet, mi meg fapofával, néha kicsit felnevetve végignéztük. Nem tetszett…
Az a pillanat is megvan, amikor a könyvet fejeztem be buszvárás közben. Fapofával. Nem tetszett…
Ezzel szemben, másodjára a könyv és a film is az egyik legkedvesebb történetem lett. Boka pedig a legelső könyves álompasim. Lehet, hogy második olvasásra, de az lett
Most pedig itt ülök, összeszorult torokkal és értékelést írok egy már ezerszer látott filmről.
Imádom ♥♥
Nem tudok rá mit mondani… Egyszerűen csodálatos! A történet, a szereplők, a kivitelezés, minden.
Akárhányszor megnézem, mindig tudok Csónakoson derülni egy jót, imádni Nemecseket és tátott szájjal bámulni Bokát.
És persze, mindig ugyanaz lesz a vége. Sírva fakadok, vagy legalábbis közel állok hozzá.
De nem unom meg! Lehet, hogy most sokan kinevettek majd, de képes lennék akár egymás után is megnézni a filmet újra meg újra.
Ami még nagyon fontos és sokan, akik nem olvasták a könyvet és nem ismerik a történetet nem sejthetik, hogy rengeteg dolgot megtanít ez a történet, ami a mai fiatalok életéből igen, még az enyémből is kimarad. A hűség, az összetartás és persze a bandázás a barátokkal a szabadban. Manapság hány olyan baráti társaság van, akik eljárnak akár játszótérre? Nézhettek gyerekesnek, de ellehet járni a játszótérre akárcsak beszélgetni is.
Nem figyelünk egymásra a mai világban eléggé. Ez a baj! Ezek a fiúk a történetben képesek lettek volna az életüket adni a grundért. Az egyikük ezt meg is tette… Ha nem is úgy, ahogyan most sokan gondolják.
Csak ajánlani tudom azoknak, akik még valami folytán nem látták vagy nem olvasták a történetet, mert aki egyszer megismeri a történetet, benn ragad ebben a világban, átfogja értékelni az életet, azt garantálhatom. ♥

Furcsa, hogy mennyit változik az ember. Amikor gyerekként olvastam Áts Feri volt megtestesült gonosz, a „vörös inges” szinte szitokszó volt a suliban. Ma, felnőtt fejjel már teljesen másként tekintek rá, már nem csak a teljes egészet látom, hanem észreveszem az apró részleteket is, amelyek tükrében már más az összkép. Szívesen levezetnék itt egy felújított olvasónaplót, de inkább nem teszem.
Anthony Kemp pedig egy nagy ölelést érdemel Nemecsek megformálásáért. Köszönjük.

Ugyanúgy elvarázsol, mint elsőre, egyre jobban beleszeretek! ❤
Nagyon örülök, hogy elkészítették ezt a filmet, szerintem egy fantasztikus átültetése a könyvnek, és a musical alapja. Igaz, spoiler, de annak örülök, hogy spoiler.
Az aláfestőzenék kiválóak lettek, ezer meg ezer hang közül megismerem a verkliét, ámulattal nézem az akkori Budapestet, a színészek előtt pedig kalapot emelek. Sokat köszönhetek ennek a filmnek, szívem egyik legkedvesebb alkotásának! ❤

Csak úgy simán a kedvencek egyike. Szeretem,mindenért ami :)

Nagyon jó feldolgozása a klasszikus gyerekregénynek. Jól átadja a témát, hatásosan ábrázolja a pesti tájakat és alapvetően ügyesen adaptál. A vége tényleg nagyon erős.

Kedvenc filmem. és mindmáig az egyetlen, amit húsznál több alkalommal láttam. (jó, hát ebben a rengeteg megnézésben nagy szerepe volt Boka Jánosnak, de na :P )

Gyerekként nemigazán fogott meg a történet. Fel kellett nőnöm hozzá és meg kellett találnom a saját „grundom”. Most már teljesen át tudom érezni, hogy mennyire fontos volt nekik az ami másoknak semmit sem jelentett.
Nagy kedvencem Csónakos ( Ugye Papuskám? ) és Boka.

A kötelező olvasmány után nyilván ezt is meg kellett néznie az embernek, ha még több információt akart elraktározni, nehogy 1-es kapjon. :D
Egyébként egy jó kis filmet alkottak, nem volt vele hiba. :)