1968. január 27-én a Minerva nevű francia tengeralattjáró egy gyakorlóút során örökre eltűnt a habok mélyén. A fedélzeten tartózkodó 52 tengerész holtteste soha nem került elő. 51 évvel később, 2019-ben az áldozatok hozzátartozóinak sikerült kiharcolniuk a kutatás újrakezdését – ezúttal már a… [tovább]
Kiemelt értékelések
Serge_and_Boots
Általában véve tisztességes kis doku, nem ígér sokat és mégis viszonylag nagyot szakít a végére, hiszen a célul kitűzött felfedezést lépésről lépésre bemutatja. Az más kérdés, hogy a XXI. századi dokukhoz hasonlóan még ezt az epikus eseményt sem tudja igazán katartikusan tálalni, illetve amilyen sokat beszél, olyan keveset mond: nem csoda, hogy mára egyes szakosodott podcastekből több információ szűrhető le egy-egy témában, mint a nagynevű (na jó, egykor nagynevű) NatGeo filmekből…
Ami jó: erről a bizonyos Minerve-katasztrófáról nem hallottam még korábban, pedig rém érdekes technikatörténeti eseménynek tűnik. 1968-ban négy tengeralattjáró is odaveszett a tengereken, ezek közül a Scorpion és a K-129 esete legendáriumi miliőbe burkolózott az évtizedek során, a Dakar és a Minerve emléke meg elkopott – pedig mind a filmből kiderül, utóbbi kapcsán Franciaországban folyamatosan ütötték a vasat.
Hogy végül a kamerák kereszttüzében meglelték a hajót, kellőképpen felvillanyozó végkifejlet, de ez a szimbolikus előrelépésen kívül mást nem hozott magával. Továbbra sem tudni, mi történhetett a fedélzeten. A doku egyik potenciális csúcspontja egyébként az a rövidre vágott epizód lehetne, amikor találnak ugyan egy tengeralattjáró roncsot, de nem a Minervét, hanem egy német XXI. osztályú hajót, amit céllövészetre használtak a franciák a háború után – ez a mérnöki csoda, mely egyébként alapmintája lett szinte az összes kora-hidegháborús víz alatti hajónak (a Minervének is, ezt még laikus is észreveheti), dicstelenül veszett el, de ez a készítőket itt egyáltalán nem érdekli.
A narráció a korsztenderdek szerint folyamatosan önismétlő és monoton. A megszólalók, a játékfilmes betoldások és a számítógépes animációk együtt sem tudnak igazán sok információt átadni a nézőnek, valahogy mintha folyamatosan csak a felszínt karistolgatnánk.
Végső soron ajánlható, nem teljesen csapnivaló darab, de a nyolcvanas-kilencvenes évek dokutermésén nevelkedett nézőt bizony nem fogja maradéktalanul kielégíteni.
