A fejvadász (1976) 55% 11★

Váratlanul „veszélyes” induló a vígjátéki éleket nem villantó Belmondo-akciófilmek között, és bár ennek nem tulajdonítok nagy jelentőséget, de Philippe Labro rendezte az általam nemrég nézett és minden hiányossága ellenére ugyancsak kedvelt Látszólag ok nélkült is – szóval tényleg lehetnek még kiaknázatlan lehetőségek ebben a bizonyos hetvenes évekbeli európai bűnügyi thriller műfajban, igaz, nagyon látszik, hogy ezek a mozik erősen színészorientált produkciók. Egy Belmondo, Delon, Trintignant, Cremer kaliberű vezető színész nélkül könnyebben esnek hasra…

És lám, A fejvadász annak ellenére tud pozitívabb kicsengésű moziként érvényesülni, hogy a rendezése olykor határos a csapnivalóval, a vágás érezhetően hiányos és erőszakos, de a benne megteremtett miliő kétségkívül működik. Megvannak a cselekmény emlékezetes, ikonikusnak ható pillanatai, kulcsszekvenciái, jól kiemelkedik belőle az a nyerseség, ami időtállóvá tudta tenni a korabeli zsánermozikat.
A legtöbb azonban mégis azon múlik, hogy Belmondo rettenthetetlen szuperbűnelhárítóként legalább annyira kiváló, mint önfeledten ökörködő-mutatványozó bohócként, illetve hogy kapott maga mellé egy potens ellenlábast Bruno Cremer személyében. Ő régóta rejtély a számomra: nem láttam még rosszul teljesíteni, a neve tulajdonképpen szavatol egy stabil jó minőséget, de ehhez képest mintha alig-alig látná az ember filmekben, elképzelésem sincs, miért lett ilyen szűkös a karrierje, illetve miért nincs különösebb kultusza a vintage művekre is fogékony közönség körében.
Ha van a mozinak hátulütője, az a hossza (nincs benne 110 perc, és az általam nézett magyar verzió is úgy állt meg másfél óránál, hogy érezhetően voltak benne üres időszakok), illetve általában véve a kora és a stílusa: ezt a fajta francia akcióthrillert manapság néhány bejáratott kulcscím erejéig hajlandó csak fogyasztani a közönség, és ennek azért megvan a maga jó oka…

Pozitív a mérleg nyelve, de nem hiperoptimista. Részleteiben láttuk már ezt a filmet is jópárszor, ezt a pontszámnak muszáj tükröznie, viszont a régimódik akciómozik kedvelőinek ezt a darabot is merem ajánlani.

Kapitális egy baromság. Jellemző a ’70-es évek francia kommersz filmjeire, hogy tök hülyének nézik a nézőt. Olyan megoldások tömkelege, amik a valós életben teljesen irreálisak. Bébel futva utolér egy teherautót, pl. Na mindegy, csak felbosszantod magad, ha megnézed, én szóltam.