Míriel

A tegnapi mozizáson, még a film előtt, természetesen levetítettek egy kisfilmet is, a Lávát. Három nagyra nőtt, lassan nagykorú lány (vagyis mi), lélegzetvisszafojtva nézte végig egy HEGY életét, szerelmét, és a meghatottságtól illetve részvéttől csak suttogva mondogattuk, hogy úristenúristen, a lelkem fáj, meg is könnyeztem, ez gyönyörű volt. Igen, így sírtunk egy kis, trópusi sziget érzelmeinek történetén. Még mindig nem tudom hová tenni a dolgot.