„A hetvenes évek közepére a dokumentarista formán belül a fikciós dokumentumfilmek (más elnevezéssel: dokumentum-játékfilmek) kerülnek előtérbe, méghozzá nem csupán a műfaj keretein belül, hanem a magyar filmtörténet egészét tekintve is: a Balázs Béla Stúdió dokumentumfilm-iskolájából kinövő módszer a korszak eredeti, speciális irányzata lesz (amit a külföldi kritikusoktól kapott megtisztelő Budapesti Iskola elnevezés is jelez).”
