Egy rettenthetetlen riporter és hűséges barátja harcol egy bizzar, titkos bűnöző társaság, a Vámpírok ellen.
Vámpírok (1915–1916) 5★
Képek 10
Szereposztás
| Musidora | Irma Vep |
|---|---|
| Édouard Mathé | Philippe Guérande |
| Marcel Lévesque | Oscar Mazamette |
| Jean Aymé | a nagy vámpír |
| Fernand Herrmann | Juan-José Moréno |
| Stacia Napierkowska | Marfa Koutiloff |
Rendező
Forgatókönyvíró
Operatőr
Zeneszerző
Várólistára tette 26
Kiemelt értékelések
LazaTom
420 percével a Vámpírok végignézése kétségtelenül az egyik legnagyobb feladat az 1001 film közül, ami igazából nem is egy film, hanem tíz részes minisorozat. Igen, akkor is voltak ilyenek, csak a nagyvásznon. A cím félrevezető, mert egyetlen egy igazi, koporsóból kikelő vámpír sincs benne. Ahogy a leírásban is szerepel, a Vámpírok megnevezés egy titokzatos alvilági bűnbandát takar, ami csupán a jónép vérét (vagyonát) szívja. Na jó, van itt levágott fej, aljas gyilkosság, méreg, feltámadott ’halott’…
Elsősorban az akció-kaland és a bűnügyi műfajba sorolnám ezt az alkotást, ahol hőseink – a riporter és a bandából átpártolt jó barát – macska-egér játékot folytatnak a rosszabb napjaikon szadomazo(?) cuccokban járó párizsi rossz fiúkkal-nőkkel. Ennyi. Ez az első felében még érdekes, de utána már nagyon önismétlő. S mivel némafilmről van szó, ezért nagyon színpadiasan túl vannak játszva a jelenetek. Ezzel még nem lenne gond, de a mű hét órás. Főleg Mazamette (a jó barát) karakterén érezhető ez. Viszont marha vicces fejeket tud vágni (lásd a színész portréját).
Ettől függetlenül érdekes darab a film hőskorából. Van benne pár ütős, hangulatos jelenet. Ezekről töltöttem föl képeket. Irma Vepből akár lehetett volna egy valóságos vámpír. A neve is szójáték a vampire-ből.
