The Poet and the Professor (2017) 40% 2★

Ez most… Ez most mi volt?… Magam sem tudom. Csillagozni nem merek, mert fáradt aggyal néztem, felirat sem volt hozzá, plusz a főszereplő csaj valami elképesztő hülye hangon nyávogott végig, ergo simán blokkolta a megértőrendszeremet ez így mind egyben… Pedig régóta várólistás volt… Na mindegy.
Ariel dilemmáját értem is, meg nem is. Aki volt már kicsit is hasonló helyzetben, az ért(het)i, aki meg nem, annak elég egyértelműen az jöhet le ebből az egészből, hogy ez a csaj szimplán nagyon hülye és / vagy erősen kapcsolatfüggő, PLUSZ mazochista, és kissé igénytelen… Nem tudom… Ami nekem lejött – de az elég tisztán –, hogy a költő a „terhesebb” kapcsolat, vagyis, ha muszáj választani, akkor inkább a filozófiaprof. (És nem [csak] azért, mert elég durván emlékeztet Christoph Waltzra. :D) Ő is nagyon szanaszét van, de mégis sokkal több melegség árad belőle – és abból a kis egérlyukból is, ahol él –, mint a másik pasiból.
Összességében tehát gőzöm sincs, mit gondoljak. Egyrészt értem, másrészt meg nagyon nem. Mindenesetre ami biztos, hogy kicsit forgott már a gyomrom a végén. (Pedig az sem piskóta, hogy kezdődik a film, bár az önmagában nem undi, vagyis, nem pont úgy… Izé. xD Na mindegy, ebbe inkább most ne menjünk bele. :'D :'D)

Szerintem ennél idegesitőbb hangot még életemben nem hallottam, egyszerűen lehetetlen volt tőle normális nézni a filmet. Belenéztem egy interjúba a rendező-főszereplő nővel, és sajnos filmen kívül is elég irritáló hangja van, erről persze nem tehet, de a filmben még egy lapáttal rátett úgy éreztem. A szakállas pasi elképesztően taszító volt minden egyes másodpercben, a másik meg elképesztően szerencsétlen. Dühítően rémes volt amit ki tudtam belőle venni ezeken túl.