Sanada Nobushige egy földbirtokos család sarja, családja egy kis földdarabot birtokolt Shinsuban (a mai Nagano prefektúra). Bölcsességgel, bátorsággal és sok erőfeszítéssel élte túl a Sengoku-időszakot, végül nagy tekintélyű szamuráj harcossá küzdötte fel magát.
Oszaka ostroma alatt… [tovább]
Sanadamaru (2016–2016) 1★
Szereposztás
Várólistára tette 2
Kiemelt értékelések
Amikor az első részt megnéztem kifejezetten csalódott voltam, egy nagyon rossz filmnek tartottam, nem is akartam több részt megnézni belőle. Végül mégis megnéztem a második részt és onnantól érdekelt, sőt később nagyon megszerettem ezt a sorozatot. Az elején nagyon sok szöveges történeti ismertetés volt ami töredezetté tette a cselekményt, később ezek száma kevesebb volt. A másik elsőre elég fura dolog volt, hogy szereplőit számomra kicsit furcsán kezeli, mintha némi finom gúnnyal rajzolná fel alakjukat. Ezt elfogadva már kifejezetten kellemes lett számomra ez a film. Néhány szereplő kissé túl karikírozott volt, nem mindegyik színész mutatott kimagasló játékot, de a nagy többség igen jó volt. Nekem kifejezetten tetszett, hogy hősei nem voltak tökéletesek, mindegyiküknek meg voltak a maga hibái. Így például főszereplőnk, Sanada Yukimura elég csapnivaló apa, és bizony szemrebbenés nélkül hazudik, ha arra van szükség. A sok daimyo bizony nem feddhetetlen, nemes lelkű szamuráj, hanem inkább esendő, többnyire hatalomra, területekre vágyó földesúr, akik a hasznukat többre becsülik a magasztos hűségnél. Külön érdekes Tokugawa Ieyasu alakja, akit itt elég negatívan ábrázoltak. Egy kissé gyáva és kevésbé okos ember képét mutatja, aki nem jutna semmire, ha tanácsadója és felesége nem irányítaná. Ugyanakkor egy-egy villanásból érezni ennél jóval több van a felszín alatt, de csak a végére ismerjük meg igazán a kegyetlen és ravasz nagyúr igazi arcát. A sorozat izgalmas története a valóságon alapul, persze időnként szabadon kezeli azt. Ez azzal jár, hogy pár résznél kissé alább hagy az amúgy pörgős tempó. A film humora igen kellemes, én sokat mosolyogtam rajta. Az épületek, várak és városok sokszor számítógépes grafikával vannak megjelenítve, ez nem túl szép. A díszletek szerintem átlagosak. A korabeli hölgyek hajviselete nekem nem tetszett, a ruhák mintázata viszont lenyűgözött. Mint sok filmnél, láthatóan itt se volt pénz elég statisztára, így a csatajelenetek elég gyengécskék. Többnyire bokrok, vagy más akadályok között esik egymásnak 20-25 harcos. Sajnos amikor nagyobb csatára kerül sor azt se sikerült igazán jól megrendezni. Minden hiányossága ellenére nekem kedvencem lett ez a sorozat.