Queen: Days of Our Lives (2011) 95% 8★

Érdekes, jól összerakott kis film ez, több anyagból összeállítva – sokat láttam/olvastam már belőle korábban, de így is nagyon informatív volt.
Időnként nagyon meg is érintett: például amikor Brian az apjáról mesélt, aztán elsírta magát, vagy amikor Roger felidézte a pillanatot, mikor megtudta, hogy Freddie elment, és majdnem elpityeredett – mindkettejükön láttam egyébként, hogy még annyi év után is mennyire nehezükre esik erről beszélni és hogy mennyire hiányzik nekik Freddie…
Freddie meg elképesztő volt: ahogy már nagy betegen és legyengülten is ment, tette a dolgát és soha nem panaszkodott, az egyszerűen döbbenetes. Elképesztően erős ember volt; nekem meg égett az arcom a szégyentől…
Különösen megérintett az is, mikor Brianék arról beszéltek, hogy miután megtudták, hogy Freddie beteg, utána gyakorlatilag hazudtak mindenkinek, mert meg akarták védeni őt – ebből is látszik, hogy ők nem csak egy banda voltak, hanem egy család is. Teljesen mindegy, mennyi hullámvölgyön mentek keresztül, végül mindig visszataláltak egymáshoz. Szomorú, hogy ennek így kellett végződnie..

Atya ég, de jó ez a film. Hihetetlenül precíz, jól összeszedett anyag. Olyan módon meséli el a Queen történetét, hogy ennél jobban nem is lehetne; archív felvételek, stúdiófelvételek, interjúk, koncertfilmek összevágva. Mindezt időrendben és a tagok, barátok, menedzser és munkatársak segítségével. Régi és új beszámolókkal. Jó volt így látni és hallani az ő történetüket, részletesebben megismerni múltjukat. Azt, hogy nem ment minden könnyen és, hogy hogyan vészelték át a nehéz időket, hogy mire vezetett a kitartásuk és tehetségük. Nem volt minden benne, de a lényeg igen és ez számít. Szerintem a Queen-fanoknak nagyon jó ez a film, mindenképp érdemes megnézni.