Michael Palin Észak-Koreában (2018–2018) 85% 14★

Teljesen, teljesen más képet ad a témáról, mint az általános Észak-Koreáról szóló dokumentumfilmek, amelyek sokkolni akarják a nézőt az autokrata rendszerrel, nagy hűhó a cél, míg ennek a hihetetlen jólelkű Michael Palinnek csupán a megismerés, a felfedezés volt a szándéka. Nagyon tiszteletreméltó, de biztos vagyok benne, hogy nehéz feladat volt leküzdenie a már ismert előítéleteket és tényeket az országgal kapcsolatban és mégis ilyen lelkesen nyitni az ott élő emberek felé. Emellett egy nagyon kellemes társaságnak is bizonyult, akinek tényleg nem az volt a célja, hogy megváltsa a világot és „visszamossa” az emberek agyát. Megmondom őszintén, többszörösen lenyűgözött ez a fantasztikus egyén. Egy kicsit irigylem is, hogy 75 évesen ilyen fitt fizikailag és szellemileg egyaránt. Sokkal emberközelibb, természetesebb kontextusba helyezi az egészet a hozzáállása, a kisugárzása. Azonban ehhez hozzátartozik, hogy néha túlontúl is idealista ez a kép, ami átjön a felvételeken keresztül, én legalábbis úgy éreztem. Személy szerint képtelen voltam elhatárolni a fejemben élő mélyszegénységet és koncentrációs táborok borzalmát ettől a normál hétköznapokat mutató tömegtől. Palin nyilván nem tehet róla, hiszen többször is kifejezte, hogy szeretett volna mélyebben belemenni a beszélgetésekbe, de nem engedték neki, ha pedig el is ért valamerre, igazából zsákutcába, kínos csendbe ütközött.

Tényleg olyan volt, ahogy az öreg is mondta, hogy így nézve már nem is tűnik olyan rettenetesnek az ottani helyzet. De persze közben végig szó van arról is, hogy sokszor mesterkéltnek tűnik a vendéglátás. Na meg folyamatosan figyelve vannak, nem beszélgethetnek akármiről… Meg azért még így is voltak csont és bőr emberkék… :(
A színes épületek viszont nagyon szépek voltak! :o
De olyan is volt, ahol mondták, hogy szürke panelépületek voltak, csak lefestették színesre őket, na azoknál az épületeknél még így messziről is úgy tűnt, hogy a színes festék alatt málló vakolat van mindenütt… :/

Amúgy lol, az öreg jól tartja magát! =D Ki nem néztem volna 75-nek! :o

Egészen más volt ez a doksifilm, mint a korábbiak, amelyek Észak-Koreáról láttam. Valahogy emberközelibb volt az egész. Persze ki tudja, hogy mennyire idealizált és megrendezett az a kép, amit most Palin szemén keresztül bemutattak nekünk. Ez alapján nem is tűnik a világ egyik legrosszabb országának Észak-Korea. A természet pedig kifejezetten szép. Az külön érdekes, hogy üdülővárost is létre akarnak hozni, meg szabadkereskedelmi „központot”. Kíváncsi vagyok, ezek létrejönnek-e, illetve mi lesz az országgal, ha ezek megvalósulnak. Bár ha az emberek valóban így gondolkodnak és éreznek a vezetők iránt, ahogy ebben a filmben hallható, akkor nem hiszem, hogy az ország vezetésének nagyon kellene tartania a Nyugatról beáramló eszméktől.