Az apa feleségével és két fiával a mindennapi betevő falatért küzd egy tanyán, a szárazság ellen. Ám hiába imádkozik, az Úr nem ad esőt. Egy nap, amikor hangosan kéri Istenétől a soha nem látott, nagy esőt., az ég csatornái megerednek. De nem afféle csöndes, lágy eső esik, hanem hatalmas zivatar… [tovább]
Levél Istenhez (2014) 9★
Szereposztás
Kulka János | Gergely atya |
---|---|
Lengyel László | Misi |
Kovács Krisztián | Aladár |
Danis Lídia | Baba |
Várólistára tette 26
Kiemelt értékelések
Mióta láttam, gondolkozom azon, milyen jelzővel illethetném, hogy valamennyire találó legyen. Talán… abszurd?… A sztori eredetijét (mexikói mese) nem ismer(t)em, így abból tudok építkezni, amit itt kaptam. És, az – szerintem – elég abszurd. Aztán meg inkább nevezném én ezt drámának, mint vígjátéknak, még úgy is, hogy bizonyos momentumoknál magam is fel-felnevettem.
Ahogy történtek az események, az a kulcsmondat villant fel lelki szemeim előtt, hogy „Semmi sincs ingyen.” Meg, hogy „Mindennek megvan az ára.” És ezt tartom is, és nagy részben lefedi itt a sztorit, de a csattanó – mely bár egy idő után adja magát – nos… Kicsit más irányt vesz már.
Bizonyos emberek végtelenül naiv lelki egyszerűsége, hát… Szerintem annyira nem vicces. Aztán meg picit bosszantó is, bár ez utóbbit feloldják a legutolsó mondattal, úgyhogy ezt így el is engedtem akkor magamban. Mégis… Hmm.
Szép dolog a jóindulat és igen, többet kéne gyakorolnunk. Viszont a valóság közel sem mindig ennyire kegyes. (Ami szomorú.)
Na, elkalandoztam. Mindent egybevetve szép üzenete van, amit nem volna rossz, ha az emberek nem csak mondólagosan művelnének, hanem konkrét tettekkel is. Sőt, jobbat mondok: ne mondjuk, csak csináljuk. Akár a Szentlélek. Némán, arctalanul, láthatatlanul…
Az emberi jóakarat, a vallásos hit, a tudatlanság, a tudatosság. Rövid, velős és csattanós. Jó volt megnézni, és elgondolkodtató…