Várólistára tette 1
Kiemelt értékelések
A végére érve döbbentem rá, hogy ez mekkora parasztvakítás. Abból is az amerikai fajta. Jön egy NYTimes újságíró, aki orvosnak adja ki magát (az MD ott a neve előtt), és úgy csinál, mintha valóban segíteni akarna a betegeknek. Közben pedig, olyan szavak és mondatok hangzanak el „belőle”, hogy: it was an amazing ride. Hát..nyád.
Ez az össznépi bekiabálok módszer pedig, véleményem szerint egészen káros. Ki hallott már olyat, hogy bárki hozzászólhat egy diagnózishoz és az „áldozat” majd maga kiválasztja a bekiabálások közül, hogy melyik szimpi neki.
„Szerintem nekem Lyme kórom van, mindig mondtam” – annak ellenére, hogy több ízben tesztelték Lyme-ra, mindig negatív lett. Aztán elment újra és akkor már „határozottan” negatív lett.. (agyrém komolyan – amolyan facepalm). Közben a legnagyobb baja, hogy őrültnek fogják nézni az orvosok és ez is csak azért, mert ő afro-amerikai… JAJJJJ.
Akkor ott a másik, a hányós lány – hát azon -bocsánat, esküszöm, amúgy én tényleg filantróp vagyok – de csak sóhajtozni, fejcsóválni és artikulálatlanul káromkodni voltam képes – merthogy… hát ez. Szóval krvára nem élethűen probléma.
Természetesen vannak közöttük nagyon durva esetek is, ha másért nem, ezekért megérte megnézni… de sajnos, ahogy az lenni szokott, ezeknél a súlyos, nagyon ritka betegségeknél sem segített a bűvészkalap vagy a varázsgömb. :(
Egy szó, mint száz: köze sincs a színvonalas orvosi dokukhoz, ez egy önimádó, feltűnési viszketegséges, újságíró szenzációhajhász és eltúlzott szarja, amit, ha tudtam volna, hogy ilyen, lázadásként biztosan nem nézek végig. -> az utolsó részekig reménykedik az ember, hogy majd most jön valami. Nem, nem jön. Dobjuk el. Nézzünk helyette Lenox Hillt!
Lenox Hill (2020–)
