Keijo!!!!!!!! (2016–2016) 73% 12★

Én a műfajhoz odacsempészném a fantasyt is, mert amit ezek a csajok alkottak azon a meccsen, az felülírja a józan ész és egyúttal a realitás szabályait XD Mégis működött, még ha túlzás és abszurd is volt az egész. Mert ezt az animét egyáltalán nem szabad komolyan venni. Ha lebontjuk a rétegeit, láthatjuk, a rengeteg fanservice és ecchi mellett megható pillanatokat is tartogatott. A barátság, csapatmunka ereje, az elfogadás, a megfelelés önmagunk számára, vagy a külvilág felé. Melyik a fontosabb? Minden keijo versenyző egy külön egyéniség, Nozomi amolyan fejjel a falnak típus, Sayaka pedig a megfontolt taktikus, Aoba pedig a csapat esze, ő ért a fizikához is. Ő volt a legaranyosabb karakter a cuki tájszólásával. A legszerethetőbb is egyben :) A kissé perverz Mio nem mellesleg totál úgy néz ki, mint Mavis idősebb kiadása a Fairy Tailből. :) A beszólások nagyon jók, az Attack on Titánián hangosan felnevettem XD A meccsek izgalmasak voltak, én legalábbis végigszurkoltam az egészet. :D Az biztos, hogy sok arcpirító jelenetet pakoltak az animébe, és volt nem kevés fantáziája az alkotóknak. Néhol szinte izzott a képernyő :) De ez a kis csapat szerethető karakterekből áll. Én nagyon kedveltem például a mellékszereplők közül Mayát, és Kyokot is, az egyik oktatót. Mennyire fontos szabály, hogy minden ott marad a küzdőtéren. Mert csak ott kell, hogy ellenfelekként viselkedjenek egymással. És még egy fontos dolog: egyáltalán nem biztos, hogy az az erősebb, aki gazdagabb családból származik, és ezáltal jobb körülmények között tud gyakorolni. Tehát összefoglalva: ez az anime túloz, deformál, eszményít, felnagyít, zavarba hoz, de megnevettet és kikapcsol. Én megszerettem. :) Igazán élénk-abszurd sportélémény-közvetítés XD A grafika nagyon szép, a fantázia az egekben, az openinggel és endinggel sincs semmi gond, a zene is megállja a helyét. :) Ennyi lenne…

Nagyon jó volt végre egy olyan sport animét látni, ami nem a megszokottak, mint a foci vagy a kosárlabda mutatja be, hanem tényleg valami különlegeset.
Már az első résznél nagyon megfogott az egész sztori, és Nozomi-chan személyisége, hogy ennyire kitartó, és ennyire küzd az álmaiért. A történet érdekes volt, és nagyon vicces. Főleg a támadások megnevezésein röhögtem nagyokat! xD
A többi karakter is nagyon aranyos volt, nagy kedvenc lett még Aoba-chan, és Non-chan is. De a mellékszereplők is teljesen a helyükön voltak, még ha megvoltak azok a tipikus karakter jellemek is.
A grafikája szerintem 100%-ban rendben volt, minden szépen részletesen le volt rajzolva, a harcok is rajzolva voltak, semmi CGI szerencsére.
Az opening meg az ending nem volt rossz, de egyáltalán nem az én stílusom, de passzolt az animéhez, és igazából ez a lényeg.
Egy dolgot sajnálok csak, hogy a sorozat csak 12 részes…Nekem lehetett volna picit hosszabb is, hogy jobban kitérjenek a karakterek személyiségére, meg múltjára is, főleg Nozomi-chanéra végtére ő a főszereplő…és nem ártott volna szerintem még egy nagyobb karakterfejlődés is. Oké, volt benne, ez tény és való, de elég hamar le lett zavarva, és nekem az kicsit kevés volt. Számomra az utolsó rész, azért egy pici reményt nyújtott a felé, hogy esetleg lesz egy második évada is, mert nem tudom, számomra eléggé befejezetlennek mondható, és nagyon utalnak a folytatásra.
Én teljes mértékben tudom ajánlani mindenkinek, egy szórakoztató anime, tele szerethető karakterekkel, és sok érdekességgel.

Röviden és tömören egy hatalma vicc vagy a sport animék paródiája. A kezdeti vicces elemek a végére inkább már fárasztónak hatottak és nagyon is érződik, hogy nem egy 100%-an komolyan vevős sportról lenne szó. Végül is én nem is tudnám annak venni az eltúlzott ecchi jelenetekkel hogy a lányok csak úgy leveszik vagy ép leszakítják magukról a ruhát arról nem is beszélve milyen shounnen harcokat megszégyenítő csatákat vívtak meg.

Eleve úgy álltam hozzá, hogy ez egy hatalmas ökörség lesz, de ami itt műveltek, az túlment minden képzeletemen. Egészen a „Háborúig” még úgy ahogy elnéztem az abszurditását, nade amit ott műveltek, az már inkább kiakasztó volt, mint vicces. Könyörgöm… spoiler
Ami nagyon tetszett, hogy Aoba Kazane tájszólással beszélt, amit a fordításnál is figyelembe vettek habár az elején csak pislogtunk, mennyi elgépelés van, de aztán megmagyarázták, hogy ő igazából más nyelvjárást beszél