Seo Ji Seong a mesterséges intelligencia-fejlesztési osztály programozója az Okos Háztartási Készülékeknél. Miközben egy hűtőszekrényen dolgozik, véletlenül egy chippet telepít bele, amely a Nemzeti Hírszerzési Szolgálathoz tartozik. A zöldségek frissességét értékelő program helyett egy… [tovább]
Jebal Geu Namja Mannaji Mayo (2020–2021) 5★
60' · dél-koreai · sci-fi, dráma, romantikus, vígjáték, sorozat, rejtély 15
1 évad · 10 rész
Szereposztás
Várólistára tette 14
Kiemelt értékelések
Örülök, hogy nem adtam fel és végül befejeztem, mert tök jó sorozat volt! Az első felét többé-kevésbé végigszenvedtem, mert azt láttam, hogy sok minden akar lenni egyszerre, sok műfajt karolt fel, de valahogy mégsem sikerült neki: egy kis sci-fi, közben romcom is, ami néha thrillerbe csapong, és nem működött jól. De amikor adtam neki még egy esélyt, akkor vagy más szemmel néztem vagy a történet másik fele akkor mutatta meg magát igazán. Mert bizony az unalmas „romcomos” hétköznapi élet mögött egy nagyon komoly társadalmi problémára mutat rá a technológiát érintve. Egyrészről kényelmesebbé teszi a mindennapokat (pl. megnézhető a buszmenetrend az interneten a telefonról, nem kell kirohangálni a megálló táblájához vagy várni fél napot rá, ééés nem kell óra hosszat bámulnod az eget, hogy tudj tájékozódni), könnyebben eléri az ember a kontaktjait és a többi és a többi, másrészről az internet tényleg tele van minden szennyel, és amennyire könnyebbé vált a szeretteink elérése, annyira egyszerű is ennek a félrehasználása. Mellette felmerül a kérdés, amivel már szokás poénkodni egy ideje, hogy ha valaki nincs fenn Facebookon, akkor nem is létezik? Na meg az ismeretlenek csekkolása és az az alapján ítélés. De téma még az az érzelmi teher is, amit az áldozat él meg, miután kihasználták őt és sok esetben magát hibáztatja az erőszakoló helyett. Csupa fontos kérdés, csak kicsit nehéz meglátni a hétköznapiságban, ahogy itt felvázolja, pedig jobban belegondolva így a leghatásosabb és teljesen reális.
spoiler
Népszerű idézetek
Ok Dong Jin looking at Jung Han: This is a comedy in real life.