A játék számos színesebbnél színesebb, összetett feladatot állított a részt vevő országok csapatai elé. A feladatok teljesítéséhez szükség volt az összehangolt csapatmunkára, a feladatok teljesítésének gondos megtervezésére, azaz a jó csapatszellemre, a józan gondolkodásra.
Játék határok nélkül (1965–1999) 42★
Képek 5
Szereposztás
Kedvencelte 20
Várólistára tette 5
Kiemelt értékelések
ChEebor
Anno az egész család (és az időnként felbukkanó barátok) nézte a hétvégén. Lehetett gyönyörködni a játékokban, szurkolni a magyaroknak, együtt örülni a győzelmeiknek és bosszankodni a bénázásokon. Szép idők voltak.
Londonna
Miért emlékeztem úgy, hogy én már írtam ehhez értékelést?…
Annak idején imádtam. A hetem „csúcspontja volt” az esti műsor, emlékszem, mennyire extázisban voltam, hogy csak érjünk haza, mire kezdődik, csak érjünk haza!… :D
Fejben többször is elképzeltem, milyen lenne beállni ebbe a gigászi „társasjátékba” élő szereplőnek, és végigcsinálni a pályákat / feladatokat. Bevallom, szoktam szeretni ezeket a dolgokat, más kérdés, hogy az ügyességi szintem mit üt(ne) meg… Hát… nem nagyon kondulna meg az a harang, szerintem. :P (Én inkább agyban dolgozom, és „nem ellenségem az idő”. :D)
A műsornak több műsorvezetője is volt, de az én kedvencem – csakis – Gundi. Mai napig kedvelem az úriembert, mindig szívesen nézem és hallgatom őt. Végtelenül szimpatikus ember. (Ellenben a többiekkel valahogy sosem sikerült igazán kibékülni, nálunk untam a „tölteléket”. Talán még Geszler Dorottya volt számomra valamennyire értékelhető elem. :D)
Egy szó, mint száz, kellemesen gondolok vissza erre a műsorra és arra a jókedvre, amit okozott nekem. Sajnálom, hogy amikor „újraindították”, már közel sem volt annyira izgi, így azt pár adást leszámítva már nem is néztem / követtem figyelemmel.
Mindenesetre hajrá citromsárgák!… :D
Szilvia_Pribék
1 hozzászólás
Imádtam…. imádtuk mindnyájan :-)
Vasárnap este 7-re kiürült a tér, mindenki ment haza nézni, hétfőn pedig ez volt a fő téma az iskolában :-)
