Hidan no Aria (Hidan no Aria 1.) (2011–2011) 75% 6★

Nekem a második évad jobban tetszett, azt láttam először (véletlenül). Rá sem ismerni itt, az elején Ariára. Elég sokat hisztizett, van hová forrnia a személyiségének. A másik érdekes karakter Mine Riko, aki ellentmondásosabb jellem már nem is lehetne. A kezdeti ellenségeskedésére választ kapunk. Miért olyan a viszonya Ariával, amilyen. És miért beszél magáról Riko-ként E/3-as személyben. Mikor megtudtam az okát, megsajnáltam. Érdekes, hogy mindegyik főhősnő valaki régi történelmi híresség leszármazottja, úgy mint Sherlock Holmes (Aria), Arséne Lupin (Riko) és Jeanne d'Arc is itt van. Érdekes kis csapat verődik össze, és egyikük sem olyan, mint amilyennek mutatja magát a külvilág felé. A legnagyobb meglepetést mégis Shirayuki okozta. Az biztos, hogy nem jó feldühíteni a kiscsajt. Szegény Kinji áll az ütközővonalban, aki kicsit skizofrén. Két énje közül mindkettő elviselhető. A műfajok ebben az esetben is keverednek, a vígjáték és a dráma ugyanúgy jelen van, ahogy a horror is. Például az ova epizód kimondottan ijesztőre sikerült. Komolyan paráztam egy-két jelenetnél, és a zene csak fokozta ezt az érzést. Egyébként dinamikusan halad előre a történet, nem érezni unalmasnak és vontatottnak. A hiszti talán kicsit több, mint kellene, de ettől eltekintve emészthető. A karakterek egyike sem sorolható egyértelműen a „jó” vagy „gonosz” kategóriába. Drukkoltam Ariának, hogy sikerüljön megmentenie az anyukáját. Riko pedig olyan amilyen, de becsületes és állja a szavát.

Lehetetlen nem észrevenni, mennyire hajaznak a karakterek a Toradorára, meg ugye a szinkronok is adottak. Ezzel nekem véletlenül sem volt problémám, sőt, még a grafikát is teljesen nézhetőnek találtam, de maga az anime nem nyűgözött le. Akadtak izgalmas részek, de pont a finálé lett szerintem unalmas és semmilyen. A történet kiszámítható, a karakterek szintén. Én szeretem a tsunderéket, szóval jól elvoltam a főszereplővel, de Aria azért bőven irritáló lehet. Egynek elment, de számomra nagyon felejthető.