Halálforgás (Halálforgás 1.) (1992) 76% 28★

Moira Kelly arca nagyon bájos, de az általa megformált karakter, Kate eléggé irritált a film elején. Igazából tipikus romantikus történet, a szokásos klisékkel, csak egy téli sport köré építették a cselekményt. Meglepődtem azon, hogy egy korcsolyás filmben milyen kevés szerepel a konkrét sportból és az is egyértelmű volt, hogy mikor használtak dublőröket. Egyébként a két főszereplő között megvolt a „kémia”, emberükre akadtak egymásban. Abszolút nézhető és szórakoztató, de semmi extra.

Kellemes csalódás volt:) Kate az elején tényleg egy irritáló beképzeld hisztis csaj volt, de Dougban emberére akadt:D szét szívatták egymást, de szép lassan egymásra hangolódtak:) Amúgy egy jégre rakott natúr romantikus film:P Sokszor látszott, hogy nem ők korcsolyáztak a komolyabb részeknél, de viszonylag jól vágták össze:) Kicsit kevés volt a korcsolya több a háttér szál, de alapvetően egy esti 90-es évekbeli nosztalgikus filmnek elmegy:) Semmi extra, de azért rossz sem volt:)

A dráma helyett inkább a vígjáték címkét passzintottam volna oda. Kellemes (=elviselhető) kis lötyi film a 90-es évekből. Nem tartom kizártnak, hogy valamikor én ezt láttam, de lehet, csak onnan ismerős, hogy a témát már 2467-szer feldolgozták. A színészek nagyon jók voltak (pedig nem éppen színészóriásokról van szó). Így jobban belegondolva, a régi filmeknél még tényleg számított a színész játéka, mert nem a látvánnyal próbálták eladni a filmet. Ma már ezt úgy tolnák a nézők képébe, hogy a hajunk leesne tőle. Ugyan lehetett volna több pörgés-forgás, mutatvány, de azzal, hogy a két főszereplő szétszívatta egymást másfél órán keresztül kellően lekötötték a figyelmet.
A végén semmi meglepő nincs, de nem is lehet várni tőle. Nosztalgikus, könnyed filmecske.

Hogy mekkorára tudja nyitni a szemét ez a színésznő! :)
Kicsit sajnálom, hogy a konkrét koreográfiákból a jégen keveset láthattunk, és inkább a képzeletre volt bízva, de amúgy jó kis film volt ez. Igaz, én rajongok a hasonló, jégtáncos filmekért.

Kate jópárszor hisztizett ami számomra elviselhetetlen volt. De tetszett, ahogy végigvitték a filmet, a vége cseppet sem lepett meg, de örülök, hogy így lett vége.

Egy kis kilencvenes évekbeli nosztalgiára vágytam, lehetőleg jéggel, és ez pont megfelelt. Már el is felejtettem, hogy én tulajdonképpen kedveltem Moira Kelly-t, mielőtt még az arca visszafordíthatatlanul összekapcsolódott volna bennem Mandy-vel Az elnök embereiből. A legjobb természetesen az orosz edző volt (a száz százalékig brit Roy Dotrice alakításában, mert miért ne). Ez a 1992-es film egy egész sereg problémát jobban kezelt (igaz, alig érintve), mint a mostani filmek nagy része (férfiak és a műkorcsolya, egyenlőtlen erőviszonyok egy kapcsolatban, stb.), ami azért értékelendő. Mondjuk a végén a halálforgásnál nem mertem odanézni, mert rettegtem, hogy a női főszereplő feje szétcsattan a jégen, mint egy dinnye.

Szerethető kis film volt. Jó színészekkel és kellmes zenével. Eddig is tudtam, hogy nem egyszerű a műkorcsolyázás, arra azért nem gondoltam, hogy a partner miatt is kemény lehet ez a sport.
Mindent összevetve kellemes csalódás volt ez a film, nem is vagyok most túl szigorú a pontozás terén.

Ahhoz képest, hogy régi film – akárhogy is számolom 23 éve készült – kellemes szórakozás volt. Már jó régen szereztem be, de valahogy most jött el az alkalom. Eredetileg Moira Kelly miatt került a birtokomba, nagyon kedvelem a színésznőt.
A pasi, jóképű, bár kicsit lóképű :) Mindketten jól alakították a rájuk bízott karaktert. Vicces volt, ahogy örökké versengtek egymással, végül is várható volt, spoiler