"A kérdés a gyerekekhez szól. Jancsó Miklós saját szövegével kalauzol végig a holokauszt-kiállításon és a magyar huszadik századon, keresztül az úri Magyarországon, ami belevitt minket a század szégyenébe.
Elmondták-e…? (1995) 1★
Szereposztás
| Bálint András | közreműködő |
|---|---|
| Mácsai Pál | közreműködő |
| Kozák András | közreműködő |
| Jancsó Miklós | narrátor |
Népszerű idézetek
Londonna
Oly korban éltem én e földön,
mikor az ember úgy elaljasult,
hogy önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra,
s míg balhitekben hitt s tajtékzott téveteg,
befonták életét vad kényszerképzetek.
Oly korban éltem én e földön,
mikor besúgni érdem volt s a gyilkos,
az áruló, a rabló volt a hős, –
s ki néma volt netán s csak lelkesedni rest,
már azt is gyűlölték, akár a pestisest.
Oly korban éltem én e földön,
mikor ki szót emelt, az bújhatott,
s rághatta szégyenében ökleit, –
az ország megvadult s egy rémes végzeten
vigyorgott vértől és mocsoktól részegen.
Oly korban éltem én e földön,
mikor gyermeknek átok volt az anyja,
s az asszony boldog volt, ha elvetélt,
az élő irígylé a férges síri holtat,
míg habzott asztalán a sűrü méregoldat.
Oly korban éltem én e földön,
mikor a költő is csak hallgatott,
és várta, hogy talán megszólal ujra –
mert méltó átkot itt úgysem mondhatna más, –
a rettentő szavak tudósa, Ésaiás.
