A „prágai tavasz”, az „emberarcú szocializmus” megtestesítőjének, Alexander Dubčeknek az utolsó útja keretezi azt a történetet, amely az 1968 januárjában megválasztott, karizmatikus vezetőnek a Szovjetunió képviselőivel folytatott – eleve reménytelen – küzdelmét idézi föl. A történet életének… [tovább]
A „prágai tavasz”, az „emberarcú szocializmus” megtestesítőjének, Alexander Dubčeknek az utolsó útja keretezi azt a történetet, amely az 1968 januárjában megválasztott, karizmatikus vezetőnek a Szovjetunió képviselőivel folytatott – eleve reménytelen – küzdelmét idézi föl. A történet életének három sorsdöntő mozzanatát mutatja be: az 1968-as tavasz és a nyár reményteljes napjait, valamint az augusztusi megszállás pillanatait, az elhurcolt csehszlovák vezetők moszkvai tárgyalásait, végül pedig a számkivetettség, a közéletből való teljes kirekesztés éveit 1969-et követően. A film egy olyan, széles körben elfogadott, népszerű és egyben meggyőződéséhez hű kommunista vezető portréját, kiállását és megingását tárja elénk, aki hitte, hogy a „múlt hibáinak” kijavítása és reformok által megteremthető Csehszlovákiában a demokratikus szocializmus. Dubček és a demokratikus kísérlet bukásának története egyben bemutatja és leleplezi a despotikus moszkvai hatalom módszereit, annak igazi arcát. Ez az első film a csehszlovák és a szlovák történelem jól ismert emberéről. Alexander Dubcek sok fontos társadalmi változás vezetője a hatvanas években. Hirtelen, 1968. augusztus 21-én a varsói paktum öt országának hadseregei megszállták Csehszlovákiát és eltemették a demokratizálódási folyamatot. [bezár]
