Brothers Conflict (2013–2013) 56% 18★

Ezt én nagyon élveztem :D Évekkel ezelőtt láttam először és akkor nagyon szerettem, most már nem volt egy katartikus élmény, mégis nagyon jó, nosztalgikus volt újranézni.
Chi nem tudom, hogy áldott vagy átkozott ennyi helyes sráccal körülvéve, de látszott, hogy szereti a fiúkat (persze mint családot). Nem a világesze ez a lány, mégis kedvelni tudtam. Plusz a színésznő, aki adta a hangját remekelt. Jól esett hallgatni konkrétan.
A fiúk mind egyéniségek és Fuuto kivételével mindegyiküket kedveltem. Egy Wataru kaliberű cuki unokatesót elfogadnék :D Kaname valami fergeteges, de nagyon jószívű. Masa-nii egy ilyen pót-anyuka, Ukyo meg egy igazán érdekes fantáziájú ügyvéd, Iori helyes, de őt sajna nem tudtam annyira megismerni, Hikaru az, aki nőnek IS gyönyörű, de nagyon tudja keverni a dolgokat a családban. Subaru egy igazán lelkes és tehetséges srác, kedves is, de furcsa döntései vannak, Tsubaki egy igazán rámenős, mégis szórakoztató karakter, míg a fivére Azusa a kissé hűvös, de lágy természetével válik szerethetővé, Louis pedig, mint a Chi-chan védő klub tagja szintúgy szerethető.
A két kedvencemet hagytam hátra.
Yuusuke az, akinek nagyon szurkoltam, hiszen ő már akkor is szerelmes Ema-ba, mikor még nem voltak testvérek. Elég hirtelen a vérmérséklete, de tud nagyon nyugodt és védelmező lenni, no meg nagyon aranyos is.*_*
A másik kedvencem, spoiler az Natsume. Imádtam a srácot. Az elején kicsit rideg, de utána nagyon szeretet teljes. A Tsundere és a Sunshine-boy kategória határán táncol. Az anime folyamán őt kedveltem meg a legjobban. Onnantól, hogy realizálta, hogy érez, úgy is kezelte Chi-t és őszinte volt vele. Kedves, segítőkész, néha humoros. Vele szívesen láttam volna Chi-t.
Az anime drámai szála a fiúk közötti rivalizálás és a Chi-ért tett lépések összessége.

Őszintén szólva kellemeset csalódtam :D

Valószínű az egyik legrosszabb fiúhárem anime, de ennek ellenére már többször újra néztem. Mi a fene bajom van? :D
Talán Natsume miatt. Ő az egyetlen szerethető karakter.

Ahhoz képest, hogy a kanos pasik és a buta lány szenvedéseiről szólt az egész anime, voltak jó pillanatai is. Tulajdonképpen a fiúk szerethetőek, csak nem így kellett volna hozzájuk nyúlni… Na, ez de perverzül hangzott :"D Nem volt fő szál, mindegyik fickót muszáj volt előtérbe hozniuk, ami csak rontott az egészen. Sőt annyira nem volt, hogy konkrétan vége sincs, nincs normális lezárása az animének. Azt vártam volna, hogy a végére „lemorzsolódnak” és végül marad egy, akit végül választani fog, de nem… Miért nem megoldható ez? És miért nem kaphat normális személyiséget a lány? Miért kell életképtelen, dadogós picsának lennie, akinek konkrét véleménye semmiről sincs, azt se tudja megmondani, hogy mit akar? Chi-t is úgy passzolgatták egymásnak, mint a rongybabát, ő meg még hagyta is. A naivsága meg már fájt. Nem tudom kivel akarta elhitetni ezt a testvér-maszlagot…nyilván való volt ugyanis, hogy egyik fiú sem úgy viselkedik, mint egy fivér a nővérével… még csak meg sem próbáltak úgy viselkedni…
A fiúkkal amúgy azon kívül, hogy mind a kishúgát/nővérét akarta megkapni, mert ugye más nő nincs a földön, nem volt bajom. Persze van ilyen, hogy nem talált rá az igazira, még nem volt olyan lány, aki tetszett volna neki, de hogy egy családon belül mind a 13 fiúnak pont az a lány tetszik meg, lesz belé szerelmes, aki a testvére lesz?! Talán Hikarunak nem voltak ilyen céljai, bár a legvégén már ebben sem voltam biztos. Az ikrek viselkedése egymással fura volt. Kár, hogy ikrek/testvérek, mert amúgy aranyosak lettek volna együtt. Sokkal jobban érződött köztük az egymás iránt érzett szeretet, mint amit Chi iránt mutattak… Fuuto-t annyira nem kedveltem a rámenőssége miatt, de legalább kimondta az igazságot, hogy mennyire buta Chi. Juli-ról, a mókusról meg semmi nem derült ki végül, hogy miért hallja őt Chi, hogy Louis miért hallja, a végén meg már úgy tűnt, hogy mindenki érti őt… Talán ha hosszabb lett volna, ha kicsit másképp nyúlnak a sztorihoz, akkor jobb is lehetett volna az egész. Ahogy írtam a fiúk szerethetőek a maguk módján, de kedvencem nem igazán lett. Kaname és Hikaru, akiket jobban megkedveltem, szóval ha arra vetemednék, hogy elkezdem a játékot biztos, hogy velük vinném végig először. :D
A zenék nem rosszak, de nem is maradandóak. Az ending amúgy jobban tetszett, mert a seiyuu-k éneklik. Erről jut eszembe, ismét le a kalappal előttük, amiért mit nem képesek művelni a hangjukkal. Kamiya Hiroshi konkrétan sokkolt… szóval ha másért nem is, a Seiyuuk munkája miatt érdemes volt végignéznem ezt az animét :)

Be kell ismerni, hogy ez a család teljesen nem komplett :D
Ha eltekintünk attól, hogy a lány véleménye kb. Nem számít végig, hogy tökmindegy szegény mit csinál, mégis kapott 13 fiú testvért, akik hormontúltengésben szenvednek, és nincs más épkézláb csaj mellettük, ezért mind belezúgnak a kicsi középiskolás hugukba, egy kivételével, bár van egy olyan érzésem, ha sokáig folytatódik, akkor még ő is kiszáll a „védjük meg Chi-chan“ klubból, és beáll a tesók sorába. Borzalmas ahogy vergődnek :D Ennek ellenére amúgy vicces, bár nem tudom mégis mi fog ebből kisülni, de cuki a női ruhákba öltözött tesó aki konkrét táblázatot gyártott arról, hogy kit fog vajon kikosarazni előbb a csaj :D

Fura volt és semmi értelme, de azért tetszett. Szerintem mást nem lehet róla mondani, de nem tudom elhinni, hogy még a mókus is szerelmes volt a csajba…

Na, ez a nézhetetlen kategória nálam. 5 epizódot sikerül végigszenvedni, aztán feladtam.
Ez az anime nem szól semmiről, csak egy idegesítő, „bocs, hogy élek!” lányról és x akárhány fiútesóról, akik -meglepetééés- mind szerelmesek lesznek az új húgocskába. Ahhh… nem.

Jaj ez az anime :')
Barátnőm mutatta még jó pár évvel ezelőtt, hogy ő ezt mennyire szereti, milyen jó… Hát az opening-je tényleg valami zseniális lett, mint látványilag, mint hangilag, a mai napig szoktam hallgatni, szóval az 5*! Viszont a sztori…
Konkrétan nincs sztori, csak a főszereplő csajt kerülgetik a bátyjai és a mókusa és ennyi. Hárem anime, ne is várjunk tőle világrengető történetet oké… De szerintem az nem nagy követelés, hogy a főszereplő lánykát ne akarjam a hülyeségei miatt rituálisan feláldozni. HOGY LEHET VALAKI ILYEN BUTA?! Miért nem tudnak már végre egy olyan lányoknak való hárem animét gyártani, amiben a főszereplő csaj agyi szintje több, mint a folyamatos „ kérlek, engedj el!” suttogásánál, és az elfutástól, ami nem is futás csak séta .-. A fiúk semmi különösek, a rajzolás kimondottan szép, de… aki nem bírja a tehetetlen, semmire nem jó főszereplőket kerülje jóóó messzire ezt az animét. Komolyan. De az openinget meghallgathatja :)

Én a végére nagyon megszerettem ezt az animét. Bár a főszereplőt annak ellenére, hogy legtöbbször egy életképtelen birka, nagyon megsajnáltam. Most komolyan szegény lány! Egész életében nincs rendes családja, csak az apja, akit amúgy is ritkán lát, aztán végre az ölébe pottyan 13 fiútestvér, örülhet, hogy jajj de jó, végre van társaságom, erre mit kap? Az összes fiú (jó, majdnem) beleszeret, és ott marad kb. 0 normális testvérrel, és hiába hajtogatja, hogy „szeretném, ha jó testvérek lennénk” és „szeretlek, mint testvért” ez a többieket teljesen hidegen hagyja, és folytatják a hülyeségeiket.
Sajnos nekem ez már a sokadik anime, amiben problémát okoz a nevek megjegyzése. Főleg így, hogy 13 (!) fiúnevet kéne valahogy az eszünkbe vésnünk az összes becézésükkel együtt. A kedvencem az volt, amikor roppant egyszerűen „A-nii”-ként emlegették az egyiküket. Nekem mégis honnan a fenéből kéne tudnom, hogy melyikük „A”? Szóval az openingeknél és endingeknél próbáltam memorizálni, hogy „Ahha, kosaras csávó és osztálytárs csávó” meg hasonlók. Ezen kívül szerintem ari volt, viszonylag szerethető karakterekkel, akik azért gyakran irritálóak (engem szerzetes csávó és idol csávó végig idegesített). A főszereplőre sokan mondják (én is), hogy szerencsétlen és bénácska, de ennek ellenére a végén szerintem spoiler
Azt azért sajnáltam, hogy egyes karaktereket alig ismerhettünk meg – gondolok itt a legkisebbre, az orvosra és a „népszerűre” – míg más szereplők több teljes epizódot is kaptak. Összességiben örülök, hogy megnéztem, már csak azért is, mert nagyon tetszett az ed és az op.