BP Underground: Hip hop (BP Underground 2.) (2018) 70% 9★

A BP Underground dokumetumfilm sorozat tisztelgés a város underground szubkultúrái előtt. A különböző epizódok célja az adott szcéna kialakulásának és közösségépítő erejének bemutatása. A film a szubkultúra meghatározó figuráin keresztül kalauzolja el a nézőt a legfontosabb zenéktől a… [tovább]

A BP Underground dokumetumfilm sorozat tisztelgés a város underground szubkultúrái előtt. A különböző epizódok célja az adott szcéna kialakulásának és közösségépítő erejének bemutatása. A film a szubkultúra meghatározó figuráin keresztül kalauzolja el a nézőt a legfontosabb zenéktől a közvetített üzenetig, az ikonikus lemezbolttól a kultikus klubig, a kezdetektől indulva, nagy hangsúllyal a ’90-es évek „aranykoráig”, eljutva a 2000-res évekig, végül kicsit a mára is reflektálva.

A BP Underground második része a budapesti underground hip hop kultúráról szól. Csakúgy, mint az első, hardcore-punk műfajjal foglalkozó film, az új epizód is sajátos képi világgal és sok archív felvétel segítségével idézi meg a stílus születését és virágzását. A film olyan városi csomópontokat érint, mint akár a Filatorigát, a Maszk klub vagy a Kultiplex, felemlegetve olyan bulikat, mint a Fila Rap Jam, a Gimmeshot, illetve a Microfonpartyk, vagy OSG-k. Bemutatja a színtér fontosabb szereplőit a rapperek, MC-k és DJ-k mellett a graffiti kultúrától a roma hip hop-on és a női előadókon át a breakesekig bezárólag. Többek között arra keresi a választ, hogy a főváros, mint központ hogyan alakította a szubkultúrát, és milyen átjárás volt a vidéki városok hip hop arcai és a budapesti közeg között. A BP Underground hip hop epizódja mint egyfajta korlenyomat, visszahozza a kilencvenes évek életérzését, a nyugati hatások korlátok nélküli beáramlásának korszakát, amikor minden korábbi időnél jobban virágzott a streetkosárlabda, az utcán lógás, a Yo! MTV Raps tv-műsor és a másolt kazetta… Hogyan alakultak ki a műfajban erősen jelen lévő élet-halál szövetségek és mindemellett mi a szerepe a másik jellemző sajátosságnak, az örök versengésnek? A társadalmi nézőpont is fókuszba kerül: van-e meghatározó szociológiai háttere annak, hogy ki milyen szubkultúrát választott? Kik azok a ma is ismert arcok, akik központi figurák voltak, évtizedekkel később mit gondolnak a gyökereikről és mit vittek magukkal útravalóul? Néhányuknak mit jelent az ismeretlen underground zenészből az országos ismertség? Mit is jelent a hip hop család tagjának lenni, vajon a zene szeretetén túl ez sokaknál egy életreszóló kötelék? Az afro-amerikai gyökerű műfajnak mi a sajátos magyar íze és vajon mennyire feladata a társadalomkritika? Milyen ma az itthoni hip hop szubkultúra, van-e létjogosultsága, hangja és ereje a digitális világban? Hol van a határ az underground és a mainstream között, mi a hip hop üzenete 2018-ban.

A filmben megszólalnak: Baranyai Dániel „Eckü”, Blik Dániel, Busa Pista, Dósa Richárd „Ricsipí”, Dulna Róbert „ZenkakaZenkiMefisto”, Faragó Krisztián „DJ Quick”, Felcser Máté „RendbenMan”, Györe Győző Tibor „DJ Györemix!”, Haász Balázs „MC Gőz”, Halmosi Szabolcs „Bobakrome”, Havas Patrik „Dj Frequent”, Hornyák Patrícia „Poisy”, Jakab András „AZA”, Jávor Márk „Dj Mango”, KemonWesley Thomas „MC Kemon”, Koller László „Qka MC”, Ozsváth Gergely „Mentha”, Mohamed Fatima, Papp Timi, Schmél Csaba „Artoscsaba”, Schrank Doma, SenaDagadu, Simon Bence „Benski”, Süveg Márk „Saiid”, Szabó Miklós Márton „Miki 357”, Vajgel Zsolt Ádám „Zsolaa”, Závada Péter „Újonc”, Zsiga Balázs „Nos’ ChezakaTuranKhan” [bezár]