Blackfish – Egy kardszárnyú delfin története (2013) 39

Blackfish
83' · amerikai · dráma, dokumentumfilm !

Tilikum, a világ legnagyobb fogságban tartott kardszárnyú delfinje a kaliforniai Seaworld lakója. A dokumentumfilm a hírhedt, 6 tonnás tengeri emlős által megölt három áldozat történetével indul – egyikük a szakma legnevesebb delfintrénereként számon tartott Dawn Brancheau volt, ezért úgy tűnik,… [tovább]

angol

Szereposztás

John Hargroveönmaga
Tilikum

Kedvencelte 6

Várólistára tette 55


Kiemelt értékelések

Kemiviki 

Nincs bajom azokkal az állatkertekkel és egyéb állatokat tartó létesítményekkel, ahol az állatok megkapnak mindent ahhoz, hogy hasonló környezetben éljenek mint a vadonba. Az ő boldogságuk az első véleményem szerint, s nem azoké akik őket nézni szeretnék.
De soha nem tudtam megérteni, hogy hogyan is gondolják az emberek hogy hatalmas és intelligens állatokat zárjanak ilyen aprócska medencékbe. És ez nem csak a gyilkos bálnákra igaz, hanem például a delfinekre is. Nekik hatalmas hely kell, melyet egy medence nem elégit ki.
S miután elrabolják a családjától, bezárják és hagyják szenvedni szegény Tilikumot s még nekik áll feljebb ha nem úgy viselkedik ahogy ők szeretnék. Hihetetlen hogy az a sok „okos” tengerbiológusok meg idomárok akik ugrálásra kényszerítették nem vették észre mit tettek, hogy kínozták szegény állatot. S csodálkoznak ha gyilkol… S ennek ellenére még tovább erőltetik… Nem hogy elengedték volna… Nem inkább használják tovább. Borzalmas, borzalmas.
És most itt csinálták az agyukat, hogy mennyire borzalmas, mégis mennyien benne voltak, és késő a bocsánat kérés, mert az elején kellett volna gondolkodni. Utólag már semmit nem érnek ezzel, mert az állat életét már tönkretették.
Az a gyilkos bálna okosabb azoknál akik vele foglalkoztak.

FutureCorpse

Ez az a film, amire heti kétszer rá akarom szánni magam hónapok óta, és végül sosem merem megnézni, mert tudom, hogy onnantól fogva örökre a fejemben marad, és félek az igazságától…

Emerson 

Tudtam, hogy hiperérzékenyen fogok rá reagálni, de azzal is tisztában voltam, hogy a The Cave-et soha semmi nem múlhatja felül brutalitás szempontjából. Rengeteg kérdés merült fel, amit senki sem fog megválaszolni. Én legfőképpen azt nem értem, hogy a sok idomár, akik tengerbiológusnak, meg istentudjaminek lettek kitanítva, hogy aztán orkákat ugráltassanak egy percre sem töprengenek el azon, hogy valójában mit tesznek? Elismerem, hatalmas érzés lehet, amikor egy ekkora állathoz hozzáérhet az ember, mi több együtt úszhat vele! De a jó életbe is, nem merül fel bennük, hogy ez mennyire természetellenes? Most meg itt négyen-öten ledöbbenten, indulatosan nyilatkoznak, hogy hát mekkora szemétség folyik a Sea World-ben. Kérdem én, akkor is így vélekednének, ha a társuk nem halt volna meg? Nyilván nem. Akkor még mindig ugyan úgy ott dolgoznának és csinálnák tovább a show-t. Mert abban igazuk volt, hogy ha ők nincsenek, hát csinálják mások. Mert ez kell a népnek: cirkusz.

Stone

Free Willy, de tényleg free them. Kölyökkorom kedvencei. Sírni lehet azon, ahogy ilyen gyönyörű és intelligens állatokat tartanak. Római arénák a mai mobnak. Fuck'us!

kamububu 

Ezt a dokumentumfilmet úgy négy éve láttam először, és lehet, hogy utoljára is. Csak annyira emlékszem, hogy másfél órán keresztül magas volt a vérnyomásom, és a film után kb. két órán át szorongtam és nem lehetett velem semmit csinálni, annyira ki voltam akadva.
Máig nem tudom, hogy mi volt a célja a készítőknek. Felhívni a figyelmet arra, hogyan bánunk a delfinfélékkel? Vagy hogy mennyire veszélyes állatok a kardszárnyú delfinek az emberre?
Nekem arról szólt, hogy az ember mennyire ész nélkül cselekszik és mennyire kegyetlen. Hogy mennyivel jobb lenne az élővilágnak ezen a bolygón az ember nélkül.

Popovicsp87 

Annyira szomorú látni, hogy a pénzért mikre képesek az emberek.
A dokumentumfilm nagyon jól bemutatja, hogy ezek a lények valóban vad állatok. Ragadozók, mégis azt hisszük, hogy meg tudjuk őket szelidíteni, holott több szenvedést okozunk nekik.
Nagyon őszinte film, igazán megható és ijesztő jelenetekkel.

Timi98 

Hihetetlen eset, tanulságos történet. Pár éve, biológia óra keretében láttam először ezt a filmet. Tanárnő hozta be, mert az állatok természetes viselkedése, illetve a stressz okozta viselkedésváltozásokról beszéltünk. Ez a film kiválóan és lényegre törően leszögezi a tényt, miszerint az állatok viselkedése kiszámíthatatlan. Akkor is ha az állat szelíd, vagy tanítva van. Az ősi ösztönök elnyomhatatlanok, főleg ha az ember kikényszeríti belőle (pl: nem megfelelő körülmények között tartja az adott lényt). Tilikumot nagyon sajnálom, egy akkora helyen egy ekkora lény nem lehet boldog, hiába vannak kedves gondozói vagy elég élelem számára. Ez a film (és az ehhez hasonlók) is fel kellene nyitniuk az emberek szemét, hogy a cirkuszok, bálna, delfin illetve fóka-showk milyen károsak és kegyetlenek.

essz 

én ezt nem csillagozom..
szörnyű, ami ezzel a szegény és csodálatos orkával történt..
felfoghatatlan számomra, hogy emberek képesek azért fizetni, hogy bántalmazott állatokat nézzenek…
és undorító akik asszisztálnak ehhez és bezárják öket egy nyamvatt medencébe..

de ami nagyon felhúzott és nem térek napi rendre fölötte, az az örök kérdés..
hogy hogy a jó büdös fenébe képzelik ezt az emberek, hogy elrabolják a családjától.. olyan körülmények között tartják fogva.. ami egyszerűen szörnyű… terorizálták, bántalmazták, ha úgy volt éheztették.. és mintha magától értendő lenne, mindezek után és mellett még mutogatták mint a bazári tárgyat…

szörnyű és komolyan büntetni kéne az ilyen helyeket..
az állatok érző lények.. nem arra születtek, hogy minket szórakoztassanak..

belegondolt már valaki, hogy ezeket gyönyörű, intelligens csodákat levadásszák.. megölik.. fogvatartják..
és senki nem tesz ellene semmit..

sajnos, sanda gyanúm, hogy amíg ember embert ől.. addig nem csak az orkákkal fogják ezt tovább csinálni, hanem az összes szép és mutogatható állattal is..
köztük a nagy fehér cápával is, ami lassan technikailag kihal

:(((

anitha 

Megrázó film. Egy könyves kihívás részeként néztem meg.
Sokkoló látni a delfin show-k kulisszatitkait. Biztos, hogy az állatok nem ketrecekbe és medencékbe teremtettek, de hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem szeretek állatkertbe járni. A film nézése közben végig az viaskodott bennem, hogy tényleg csak ez a két lehetőség van-e: 1. minden állat legyen szabad 2. folytatódjon a show változatlanul.
Azzal a bánásmóddal, amit a film bemutatott, nem értek egyet. Megmutatta azt az árnyoldalt, amit nem ismertem, és hogy őszinte legyek soha bele sem gondoltam. Elhisszük, amit mondanak nekünk. Elhittük, hogy delfinek azért működnek együtt, mert szeretik ezt csinálni és szuperül érzik magukat, most meg mindent elhiszünk, ami a filmben elhangzott? Mindenki aki „benne van” ezeknek a show-knak a működésében, az csúnya, gonosz ember, akit csak a pénz motivál? Esetleg csak tudatlanok, ami tudjuk jól, hogy nem mentség?
Bennem van a kétség afelől is, hogy akik most így kiálltak a világ elé és megbánták bűneiket, tényleg ennyire meg lettek-e vezetve anno, nem csak egy utólagos mosakodás-e részükről. Valóban felnyílt a szemük, vagy csak ideje volt a közmegítélés miatt a másik oldalra állni, esetleg a struccpolitikával hagytak fel?
Ismétlem, egyet értek abban, hogy amit a film bemutatott, az ebben a formájában nem működhet tovább, viszont nem tudok szabadulni a kételytől, hogy ez teljes egészében tényleg így van-e, és nem csak kiemelt negatív eseteket láttunk olyan megvilágításban, ami a mesélő álláspontját igazolja. Lehetséges, hogy csak az általános naivságomat próbálom most túlkompenzálni.
Minden esetre elgondolkodtató a film, a célját elérte, mert fontos témára hívta fel a figyelmemet, amivel érdemes tovább foglalkozni.


Hasonló filmek címkék alapján