Városi dokumentumfilm, amely bemutatja a charlestoni ingázó kerékpárosok és gördeszkások mindennapi küzdelmeit.
Kiemelt értékelések
Backpedal (2017) 60%
Egy amerikai város bringás/gördeszkás lakosságának szélmalomharca a politikusokkal. Mondjuk nem értem, hogy a kerékpárost hogy lehet egy lapon emlegetni egy gördeszkással… azért mert az is gurul? Bár a gurulósbőröndösök nálunk előszeretettel használják a kerékpárutakat, szóval lehet benne valami… ha valakinek kereke van, akkor már jogosult a bringások számára fenntartott helyen közlekedni. WTF?! Na de lapozzunk.
Sok újdonságot és okosságot nem tudunk meg a dokumentumfilm alatt. A helyzet ott is ugyanaz: hülyék a politikusok és az átlagemberek egyedül tespednek a batár nagy autójukban. Ha egy út három sávos, négy sávosat csinálnak belőle, hogy elférjenek az autósok, de ha a bringások sírnak, hogy ők is szeretnének egy fél sávot, akkor úgy néznek rájuk, mint a véres rongyra. Sosem lesz béke ezen a fronton, mert nem az utakon kéne változtatni, hanem a fejekben rendet rakni. No meg nem ártana a bírságokat is arányosan kiszabni. Pl. azért, ha az ember vezetés közben a mobilját nyomogatja aprópénzre büntetik, ha bringával nem a kijelölt helyen parkol, a bringát elszállítják (lakatot nem térítik meg) és akkor fizess, mint a pengős malac. Biztos van ebben logika, csak én nem látom.
Vártam valami tanulságot a végére, de semmi… így olyan semmilyen lett az egész. Sokkal szívesebben nézek valami vidámabb bringás filmet. Egyszer Portlandről láttam valami filmecskét, ott például úgy tűnt, mintha képesek lennének egymás mellett élni az emberek. Oké, 2900 mérföldre van Charlestontól, de hát az is USA… no mindegy, legyen az ő bajuk. Mi pedig viaskodunk az állami cégekkel, akik képesek 10 milliót költeni arra, hogy egy járhatatlan bringautat őrizzenek, amit a polgárok saját zsebből akarnak járhatóvá tenni. Fura ez a világ…