Rakesh és Ganesh, két Mumbaiban élő halász örökölte a Koli kasztbéliek tudását – hogyan arassák le a tenger javait a holdhoz és az árapályhoz igazodva. Rakesh továbbra is hisz a hagyományos halászati módszerekben, Ganesh azonban eltávolodott tőlük és modernebb technológiát alkalmaz. A… [tovább]
Rendező
Forgatókönyvíró
Operatőr
Zeneszerző
Gyártó
Snooker Films
A Little Anarky Films
Les Films de l'oeil sauvage
Várólistára tette 4
Kiemelt értékelések
TLD
Két indiai barát története, akiket összeköt közös szenvedélyük, a halászat, ám elválaszt az általuk alkalmazott módszer, a hagyományokhoz való viszonyuk és a vagyoni helyzetük. A készítők nagyon jó érzékkel találtak rá erre a történetre, az anyagot pedig úgy vágták meg, hogy a végeredmény simán elmenne egy dinamikus cselekményű játékfilmnek is.
Bár a Verzió környezetvédelmi szekciójának győztese a film, semmi erőlködést nem mutat ezen a téren, nem fókuszál külön ezekre a problémákra, de erre nincs is szükség: már pusztán azáltal szembesülünk a mérhetetlen környezetszennyezéssel (folyók a városban, amelyek felszíne láthatatlan a szeméttől, a halakkal együtt kifogott temérdek műanyag, stb.), hogy a kamera követi két hősének mindennapjait.
Az érintett témák sokfélék és aktuálisak. Ahogy a két barát a profithoz viszonyul és amilyen pályát bejárnak munkájukkal, az egy kapitalizmuskritikai kézikönyvbe is simán elmehetne szemléltető anyagként. Szinte tankönyvszagúak ezek a sorsok, de ettől még nem kevésbé hitelesek: a hagyományosabb, környezetbarátabb és lassabb módszerekkel dolgozó halász nem bír megélni az élesedő verseny miatt, rosszabbnál rosszabb körülmények között kénytelen létezni, míg az újításokra vevő és magára nagyvállalkozóként tekintő (kerülni kell a negatív gondolatokat, mert csak a pozitív „mindset” eredményes a munkában, mondja egy ponton), a rendszerhez igazodó modern halász meggazdagszik ugyan, ám egy idő után csak hitelekből tudja fenntartani társadalmi státuszának legalább a látszatát, és hiába az elért magasabb pozíció, őt is folyamatosan fenyegeti az elszegényedés.
Ha fentebb a visszafogottságát dicsértem, bizonyos területeken azért lehetett volna radikálisabb vagy művészibb a film. Van egy jelenet, amelyik több szempontból (vizuálisan és a történetvezetés tekintetében) is a film csúcspontja. A modern vállalkozó LED fényszórókat vásárol, hogy ezzel az illegális módszerrel több halat csaljon a hajójához. Ahogyan az éjszakai halászat során víz alatti felvételekkel kísérjük ennek a módszernek az alkalmazását, az egyszerre lenyűgöző és hátborzongató: még a felszín alá bevilágítva is az derül ki, hogy már nem maradt semmi élő a tengerben, kísértetiesen üres. Ez a jelenet nagyon gyorsan el van intézve, pedig egy Leviatánhoz* hasonló kísérletezésnek nagyon jó terepet nyújthatott volna.
Az egyébként depresszív téma ellenére a készítőknek sikerül az egészet valamelyest pozitív és motiváló végkifejlettel lezárniuk, ami nem semmi eredmény.
