A táncos (2016) 89% 18★

B.E. Belle: Árvák című könyvében olvastam róla. Nem vagyok szakmabeli, nemhogy táncolni, de járni sem tudok.Mozgáskorlátozottként élem a mindennapjaim./ Sajnálni nem ér, semmit nem gyűlölök jobban a sajnálatnál/. Csak azért kezdtem ezzel az értékelést, mert Belle könyvei erőt adnak, tanítanak és megsiratnak. Nem véletlenül állította elénk olvasók elé pontosan Polunint példának. A kitartása, az ereje rendkívüli, ahogy a dokumentumfilm is bemutatja, csak így lehet célt érni. Színpadra termett, ez nem is kérdés. Gyerekkorától sokat vártak el tőle. Ő sokra is vitte. Többre vitte az átlagnál. A csúcson hagyta abba. Még fiatal volt másra vágyott, de az tény hogy kivételes tehetség. Ha a szülei nem válnak el, szerintem nem törik derékba a karrierje. Ez nagyban befolyásolta életének alakulását. A szakmaváltás is, ezért következett be nála. Ő is csak ember, vannak érzései. A színpadon is lehetett látni, ahogy kiülnek az arcára az érzelmek. Áttütő erejű produkciókat nyújtott.

Filmnek kicsit kevés. Dokumentumfilmnek is, bár az tény, hogy Sergei még nagyon fiatal, és egész életében „csak” táncolt. Keveselltem a vele való beszélgetést, a tanárai sokszor ismételték a mondanivalót, a szülei és nagyszülei részéről már volt kicsit több info. Sajnálom, hogy nem volt mellette segítség (ez teljes döbbenet számomra egy olyan intézménynél, mint a Királyi Balett), mert a tehetsége nem vitatható, a tánc iránti szeretete sem, de a lelki terheket nem bírta / bírja (ott azért én is sírtam, amikor a 8-10 éves gyerek tisztában van azzal, hogy rajta múlik a családja megélhetése, élete ). Mindezek ellenére nagyon ajánlom megnézésre a filmet, mert Sergei élete, küzdelmei (ahogy ő fogalmazott, démonai) és egyáltalán Sergei története érdekes, felemelő, dühítő, sírni és törni-zúzni is kedve támad az embernek a film nézése közben, és jócskán el is gondolkodtatja. És ha a balett társadalom kicsit képes tanulni ebből (vagy bármilyen más élsportolókat nevelő intézmény), akkor már volt értelme az egésznek.

Sergei Polunin szerintem az egyik legtehetségesebb táncos, akit valaha láttam – valóban van valami egyediség abban, ahogy balettozik, még az ellenére is, hogy maga a balett mennyire szabályozott. Tudtam volna még nézni ezt a dokumentumfilmet, túl rövid volt, de azért így is örülök, hogy láthattam, mert már nagyon régóta volt a várólistámon.

Már nem tudom kinél láttam ezt a filmet, de rögtön el is mentettem. Hát basszus a végén már bőgtem. Annyira nem vagyok otthon balett témában, róla sem hallottam természetesen semmit, örülök, hogy ez most megváltozott, kár, hogy abbahagyta, iszonyat tehetséges.