1895 Franciaország, Lion; munkások hagyják el a Lumière gyárat ebéd miatt; a filmszakma kifejlődésének egyik helyét és a mozi szülőhelyének egyikét.
Kedvencelte 1
Várólistára tette 4
Kiemelt értékelések
krlany
A mozi hőskorából, mondhatni próbálgatják a kamerát… Életkép: a gyárban vége a munkaidőnek és mindenki hazamegy. Nem film. Inkább csak kordokumentum egy bekapcsolt kamerával.
bonnie9
5 hozzászólás
Nem csillagozom, mert nincs olyan jellegű momentuma, mint rendezés, forgatókönyv, színészi játék és hasonlók, hiszen egy életképet látunk, munkások távozását a gyárból.
Viszont filmtörténeti szempontból kihagyhatatlan és jelentős alkotás, hiszen a kinematográf szabadalmát követően ez a Lumière fivérek első filmje. Ugyan a Wikipédia csak egy 46 mp-es alkotást említ, de három ilyen kis film is fellelhető. Érdekes őket egymás után nézni, a különbséget vagy a hasonlóságot felfedezni a mindennapi rutinban. Órákig el tudnám még nézni ezeket a pillanatokat. Sajátos időutazás, különleges belépő a múltba. Felfedezni a kutyát, aki a gazdájával jár dolgozni, vagy felfedezni az anyát, aki a karonülő lányával teszi ugyanezt…
Mr_Catharsis91
Érdekes élmény volt ezt a kis szeletkét is látni a múltból. Egy rakat ember kirobban a kinyíló kapuk mögül (szépen össze lehettek zsúfolva odabent), mindenki megy a dolgára, sokan talán még azt sem tudták, hogy veszi őket a kamera.
Megint romantikus leszek és kalandozok: Érdekes, hogy itt talán még fokozottabban éreztem nemcsak a múlt, hanem az elmúlás, a halál jelenlétét is. Hiszen minden és mindenki halott már ezen a filmen. Képzeljük csak el, hogy a filmen látott emberek sírjai már lehet nem is léteznek, hiszen a hozzátartozók egy idő után nem fizették a sírhely utáni díjat.
Így ha jobban belegondolunk, Lumiére a filmjével konzerválta az embereket az örökkévalóságnak. Némiképp filmes sírt teremtett egy csomó embernek. Valahol azért elég klassz dolog lehetett így fennmaradni. :)
