bonnie9  értékelése


bonnie9 

A filmet ismertem először, és a mai napig az egyik legjobb érzelmeket megmozgató filmek között tartom számon. Eastwood maga is Kincaid lett, a varázsló, aki ráérzett, hogyan kell láttatni ezt a két embert: "Vannak dolgok, a varázslatos dolgok, amelyeknek egészben kell maradniuk. Eltűnnek, ha a darabjaikat nézed.”
Mielőtt háromgyermekes családanya lettem, könnyebben tudtam haragudni Francescára spoiler. Hiába éreztem a vívódását, hiába tudta az eszem és a szívem a két döntés miértjeit, az ész és a szív két külön mérlegen mérlegelt. Most azt mondhatom, nincsenek kérdéseim. Válaszaim sem. Nem tudom mit tennék ott és akkor a helyében. És itt most nem helyes és helytelen döntésekről vitatkozom. Nem buzdítok senkit sem a család elhagyására a mindent elsöprő szerelemért. De – ahogy sok más esetben is – „Ne ítélj, hogy ne ítéltess!” Csak akkor tudhatod, hogyan döntenél, ha valóban ugyanabban a helyzetben kell döntened. Lehet azt mondani, hogy én persze tudom a jó választ. De vajon tényleg? Ugyan még csak harminc vagyok, de 19 éve ugyanazt az embert szeretem, és három csodálatos gyermeket köszönhetek neki. Nem kerültem még Francesca helyzetébe, nem kellett szembenéznem egy ilyen válaszúttal, de értem, érzem és megértem őt.
Ami olvasáskor egy kis pluszt adott, az az első és az utolsó fejezet, ahol belepillanthattam kicsit Robert életébe is. A könyvbe kellett, de örülök, hogy a filmből kimaradt.
Sokan romantikus műnek tartják, én mégis kénytelen vagyok vitába szállni ezzel. A romantikus az én megfogalmazásomban egy rózsaszín, cukormázas, boldoganéltekmíg valami. Szeretlek-nem szeretlek, ugrándozós, vihogós lányregény. Ez a történet nem erről szól. „Realizmus, gazdaságosság, érzékiség, szépség, varázslat”. Számomra ezt adta.
Évekig tartott, mire a könyvet beszereztem, és kissé félve vágtam neki. Olvastam jót és rosszat, a film miatt pedig nagy elvárásokat támasztottam vele szemben. Szerencsére nem kellett csalódnom. A könyvben pontosan ugyanazok az érzelmek ragadtak magával, mint a filmen.

6 hozzászólás

A szív hídjai (1995)

A szív hídjai (1995)

Carolyn és Michael édesanyjuk halála után hazaérkeznek Madison Countyba. Döbbenten értesülnek anyjuk végakaratából arról, hogy nem az édesapjuk mellé kívánja temettetni magát, hanem úgy rendelkezett, hogy hamvait vessék a híd alatti patak vizébe. A hagyatékot rendezgetve különös, szívszorító történetre derül fény. Évekkel korábban, 1965-ben, Francesca férje és gyerekei egy távoli vásárra utaztak. Ezalatt egy idegen férfi vetődött a farmra, és útbaigazítást kért a nőtől: a közeli Rosamunde-hidat kellett lefotóznia a National Geographic magazin részére. Beszélgetésbe elegyedtek, s a romantikus, más életről ábrándozó asszonyban mély vonzalom ébredt a fotós iránt. A rövidke négy nap alatt, amit együtt töltöttek, Francesca élete legnagyobb szenvedélyét élte át, amelynek történetét naplójában írta meg.