Kazama Chikage, a nyugati démon klánok feje mélyen megveti az embereket, és igyekszik kimaradni a hatalomért folytatott harcokból. Azonban egy régi adósság, és egy személyes hadjárat újra és újra arra kényszeríti, ütközzön meg velük… ez sodorja ellentétbe a Shinsengumival, és a védelmük alatt álló fiatal lánnyal. Mikor a Bakumatsu idején, a Toba-Fushimi csata zűrzavarában Chizuru elsodródik a szamurájoktól, meglepetésére pont Kazamánál talál segítséget – akit addig ellenségének hitt.
A Kazama Chikage-hen ötödik a Hakuouki színpadi adaptációk között, negyedik a musical-ek közül, és a játékon belül Kazama Chikage történetét követi. A címszereplő Kazamát az előző történetekhez hasonlóan (ahol az egyik fő antagonistaként tűnt fel) Suzuki Shogo személyesíti meg. A cast főbb tagjai is ugyanazok maradtak, mint az első három musical esetén, egyedül Chizuru cserélődött ismét, akit ezúttal Tomita Maho alakít.
Netta88 értékelése
A sok dorama után kellett valami, amiben biztos voltam, hogy jó és nem fog csalódást okozni, és már amúgy is hiányzott ez a banda, ezért döntöttem úgy, hogy most megnézem. Nagy TV-n. *-*
Igazság szerint utolsó előttinek terveztem be Kazama-t a sorban, de a felénél rájöttem, hogy még a Harada-hen-t sem láttam, de mindegy most már x)
Nem is tudom, mit is mondhatnék, azon kívül, hogy Suzuki Shogo, mint Kazama Chikage egyszerűen elképesztő! Ahogy előadja a szerepet, tényleg Kazama. És ahogy énekel. Gyönyörű hangja van. Bár lehet ezt már leírtam az összes többi Hakuouki musicalhez is, de egyszerűen megérdemli a dícséretet. Tomita Maho Chizuruja is illett hozzá, az ő hangja is szép volt, jól énekelt.
Ez nem volt annyira romantikus ez a történetív, mint a többi mégsem volt hiányérzetem. spoiler Igazából csak két érzelmesebb rész volt köztük, de azok elég erősek voltak ahhoz, hogy ne érezzem azt, hogy nem volt semmi, de azt sem, hogy csöpög az egész, nem mintha a többinél azt éreztem volna, hogy csöpög, egyszerűen csak másabbak voltak, mint ez.
Itt is volt vicces jelenet, és megint Saito állt a középpontban, és megint jót nevettem rajta. Viszont, ahogy haladt előre a cselekmény úgy lett egyre komolyabb és szomorúbb. Meg is könnyeztem pár jelenetet, de erre számítottam is. Nagyon tetszett ez az előadás is, és külön élmény volt nagy TV-n nézni. Mondjuk az lenne az igazi, ha élőben, a színházban láthatnám. :D