– Minden újabb DW résznél azt gondolom, hogy „Ennél már nincs lejjebb…”, de a következő mindig rácáfol.
– Az aktuális sztori és megvalósításának (eszetlen mód kapkodósan lett vágva is) egyik fele olyan volt, mint valami szombat délelőtti gyerekműsor, melyben a színészek is úgy viselkedtek, mintha a Dóra, a felfedezőből érkeztek volna, míg Jaz és a Doctor szála olyan klisésen szenvedősre sikeredett, hogy az már konkrétan fizikai fájdalmat okoz. Nem elég, hogy semmi kémia a két színésznő között, de ennél még a 10-es és Rose végső kínlódása is élvezhetőbben volt előadva / megírva, pedig az se volt épp egy leányálom. (Nem beszélve arról, hogy Jaz-nak lényegében már az egész karaktere erre van építve és semmi egyebet nem ad a sztorikhoz.)
– Nagyon remélem, hogy RTD visszatérése javít majd a színvonalon, különben garantáltan kaszálom, mert elkeserítő nézni, ahogyan az egykor évekig imádott franchise-aim sorra fulladnak a középszerűségnek is nehezen nevezhető „Mindenkinek szeretnénk megfelelni” (gyereknek, felnőttnek, nőnek, férfinak, közben új embereket is meg akarnak célozni, stb.) felfogás mocsarába, a Star Wars-tól kezdve, a Star Trek-en át, a DW-ig.
