Beszélgetések zóna
Bodó Viktor egy ideje meghatározó alkotónak számít a német nyelvű színházi kultúrában, mégis fontosnak tartja, hogy évente legalább egy előadást rendezzen itthon is. Most éppen Kafka A kastély című regényének adaptációján van túl a Vígszínházban, ennek alkalmából pedig nemcsak a Kafkához való viszonyáról kérdeztük őt, de arról is, miért nem készített filmet több mint húsz éve, hogyan értelmezi az idei Junior Prima-díj körüli bonyodalmakat, és milyennek értékeli a Kispál orfűi koncertjét, amit szintén ő rendezett.
Haumann Máté édesapja a mindenki által ismert színész Haumann Péter, akit nemcsak Máté, hanem nővére, Petra is követett a pályán. (Harmadik testvérük, Dávid viszont egészen más szakmát választott.) Máté gyerekkorától kezdve színésznek készült, édesapjával együtt figyelték az embereket, hogy aztán megjelenítsék a gesztusaikat, mozdulataikat, otthon is jeleneteket játszottak el. Máté apai nagyapja fodrász volt és amatőr színész, édesapja a Nemzet Színésze, ő pedig mindent megtesz, hogy térben terjessze ki a családi tehetséget, és nemzetközi karrieren dolgozik. Már az iskolaválasztása is ezt tükrözte, a londoni Guildhall Schoolba járt (ami híres brit színészképző), megtanult akcentus nélkül beszélni angolul, és azóta is rendszeresen dolgozik külföldi produkciókban. Májusban egy készülő szuperprodukcióban forgatott (amiről nem beszélhet egyelőre), de ebben a hónapban veszítette el az édesapját és kérte meg a szerelme kezét is. Ezekről a fontos állomásokról is mesélt D. Tóth Krisztának úton otthonról a nővéréhez.
A Valóság tükrözése és a tükrözés valósága: beszélgetés a magyar dokumentumfilm helyzetéről
Hogyan kell a munkát ábrázolni? Mit jelent az, hogy a híradás manipuláció? Mi a Partizán videók vizuális stílusa? Milyen lehetősége van egy független szervezetnek szakmai fórummá válni a mai magyar filmes közegben? – ezekre keressük a választ vendégeinkkel. Harun Farocki filmjei megmutatják, hogy híradásokról, alkalmazott mozgóképről épp olyan komolyan kell gondolkodni, képnyelvüket épp olyan figyelmesen kell szemlélni, mint a moziforgalmazásba kerülő filmek esetében. Ezért gondoltunk arra, hogy a filmhét egyik szakmai programjában összeültetjük a Partizán két videóalkotóját, Herr Martin szerkesztőt és Rózsahegyi Regő vágót, két magyar dokumentumfilmessel, Dér Asiával és Pálos Györggyel, hogy eszmét és tapasztalot cserélhessenek.
Valóban szükségszerű-e a tömeges digitalizáció? Miért fizetős a Filmio? Mikor lesz Budapesten Filmmúzeum? Az őszi Partizán filmhét vendége volt Ráduly György, a Nemzeti Filmintézet Filmarchívumának igazgatója, akit az archívum tevékenységi köreiről, a digitalizációt és az analóg filmet övező szakmai vitákról, valamint saját szerepfelfogásáról, a közintézményi státuszból adódó felelősségekről kérdezett Gulyás Márton.
Folyamatosan dolgozik, de nem tartja magát munkamániásnak Léa Seydoux, akinek tavaly öt filmjét mutatták be, az idei cannes-i filmfesztiválon pedig két újabbal képviseltette magát. Az egyikben, az Egy szép reggelen című melodrámában egyedülálló anyát játszik, aki hosszú évek után először lesz újra szerelmes. Mia Hansen-Love filmjét most mutatták be a magyar mozik, de a 24.hu még májusban, Cannes-ban kérdezte kerekasztalos interjún az Adéle élete, A feleségem története és a két legutóbbi James Bond-film francia sztárját.
Ha valaki látta a Mosolyogj! című horrorfilmet, akkor az első dolog, amit a vásznon meglátott, Kiss Dóra arca volt, ahogy teljesen kiütve fekszik egy ágyon. Egy nagyon fontos valakit játszik a cselekményben, egy olyan valakit, akiről a szerződése értelmében még úgy sem beszélhet, hogy a filmet már két hete bemutatták, Amerikában a bevételi toplista első helyén van jelenleg, a cikk írásakor Magyarországon is már majdnem 85 ezer jegyet eladtak rá.
