Beszélgetések zóna
Az Oscar-gála előre megy, a magyar nevezések hátra: évek óta közünk nincs a világelithez, pont amióta kurzusfilmeket nevezünk minden díjra. De miért tartunk ott, hogy a feltörekvők kezét elengedjük, a tehetségeket feketelistázzuk, a rendszerhű dilettánsok viszont végtelen pénzből dolgozhatnak? Az Oscar-gáláról és a magyar filmgyártás helyzetéről beszélgettünk az Oscar-díjas Mindenki rendezőjével, Deák Kristóffal, és az ő tehetségét is felismerő forgatókönyvíró-rendező Madarász Istivel.
Vecsei H. Miklóst a színház és irodalom kedvelőinek biztosan nem kell bemutatni. A POKET projekt ötletgazdája rendkívül aktív résztvevője a magyar kulturális életnek, tavasszal például az új, QJÚB – A kocka kibontása című koncertszínházi előadásával indul turnéra Kárpát-medence-szerte. Az ÉLETÚT aktuális részét vele és kutyájával, Bogyóval forgattuk, a felvétel során pedig szó esett a gyerekkori hatásokról, a hitről, a filmezésről és természetesen a zenéről. Ismerd meg jobban nálunk a sokoldalú művészt!
A magyar történelem bővelkedik olyan dicső vagy éppen szégyenteljes eseményekben, melyekért a legkreatívabb hollywoodi forgatókönyvírók ölre mennének. Ezek közül is az 1848-49-es forradalom és szabadságharc időszaka mind a mai napig fontos identitásképző erővel bír. Nagy alakjai, mint Petőfi, Kossuth, Görgei, Bem vagy Széchenyi örökre beírták nevüket a nemzet történelmébe. Az eseményeket a hazai filmesek is igyekeztek megörökíteni, ki több, ki kevesebb sikerrel. A Kritizátor töritudorai meghívott vendégükkel, Hermann Róbert történésszel magyar történelmi mozgóképes alkotásokat vizsgálnak. A március 15-ei ünnepkör filmjei mellett nem mennek el a közelmúltban kedélyeket borzoló Aranybulla mellett sem.
A teljes cikket, benne a YouTube és a Spotify linkkel itt találjátok: https://www.kritizator.hu/eljen-a-magyar-szabadsag-magy…
Szandtner Anna a legjobb női epizódszereplőnek járó díjat kapta meg a Larry című filmben nyújtott alakításáért a Magyar Filmkritikusok Díjának átadóján. De nem csak a filmről beszélgettünk pár nappal a díjátadó után az Örkény István Színház színésznőjével, aki pomázi otthonában fogadott minket.
A Fókuszcsoport új műsora:
Influenszerek: BOHÓCOK vagy a média FORRADALMA? KÖZÖS TÖBBSZÖRÖS
A vendégek: Tatár Csilla, Szirmai Gergely és Henry Kettner
A PartizánCHILL harmadik adásának vendégei a Kölyökidő egykori sztárjai, Acél Réka, Kovács Robi, Gaskó Balázs, Gévai Juli és Schök Norbi, akiket a kilencvenes években úton-útfélen megismertek, aztán látszólag eltűntek, pedig többeket közülük berántott a gépezet, most is médiamunkásként dolgoznak, például a mai köztévében. Van azonban, aki inkább másképp boldogult.
Médiaipari műhely volt-e a Kölyökidő vagy amatőr? Miért söpörték le utána őket a kereskedelmi tévék? Volt-e a műsorhoz köze Sipos Pálnak? Hogyan dolgozták fel a gyerekek a korán jött népszerűséget, mikor kezdett cikivé válni nekik a műsor, és mit kezdtek a műsor utáni talajvesztettséggel? És mit kezd ezzel az egésszel egy mai „kölyök”? A Kölyökidő értelmezésében segítségünkre siet a műsor „szellemi anyukája”, Takács Vera rendező is, illetve visszatérő szereplője, Hernádi Judit is.
Kapcsolódó filmek: Kölyökidő (1989–1997)
Szabó Erikának sokakkal ellentétben nincs problémája a korával, szeret harmincas nő lenni. A színésznő a Három igazság új epizódjában elárulta, hogy még közel húsz év után is előfordul, hogy a Barátok közt Tildájaként tekintenek rá. Erika édesapja tragikus elvesztéséről is beszélt, valamint elárulta azt is, hogy miért tartja távol férjétől és házasságától a bulvármédiát.
Sebestyén Balázzsal beszélgetett a hvg:
„Transzfób-e vagy sem, ha valaki szórakoztató műsorban hozza fel egy transznemű sportoló esetét? Megalázó-e egy kolumbiai kisfiút poén tárgyává tenni a tévében, még akkor is, ha fizetett színész? Van-e cancel culture Magyarországon? Akar-e politikus lenni? Ezekről kérdeztük Sebestyén Balázst.”
„Nekem a színpad volt az életem (…), más nem érdekelt” – mondta Kovács Lajos Jászai Mari-díjas színész Veiszer Alinda műsorában, amelyet havidíj ellenében tudunk megtekinteni. A 79 éves Kovács Lajos összesen 12 színházban dolgozott, több mint 60 filmben játszott, egész életében a színészet volt az élete középpontjában.
