Gabi  idézete

Esther: Kiskoromban Fulvio azt mondta, hunyjuk be a szemünket és próbáljuk elképzelni, hogy mindegyikünk egy szín. Én kék voltam, mint az ibolya. Apánk fekete. Te Constantino milyen voltál?
Constantino: Már nem emlékszem. Megtudná mondani nekünk atyám, hogy Fulvio most…
Esther: Lehetetlen, hogy ne emlékeznél!
Nő az asztalnál: Égszínkék. Szerintem Constantino égszínkék.
Esther: Nem! Égszínkék nem! Emlékszem, az égszínkék a boldogság színe. Így mondta Fulvio. De ő, nem emlékszem, hogy valakit égszínkéknek látott volna. Őt zöldnek látta, káposztazöldnek.