Magas hegyek mögött, hol a tenger hupikék, ott laknak ők, a törpikék.
Hatalmas fák között, gombaházakban lakunk és mindig vidámak vagyunk.
De a törpök élete nem csak játék és mese. Hallottál már a gonoszról a csúf, kopasz Hókuszpókról?
Szegény Hókuszpók mindig mellé fog, aztán persze mérgesen morog.
Nótata, Törpapa, Hami, Tréfi, Törpilla, Ügyi, Dulifuli, Okoska.
Mi vagyunk az icikék, mi vagyunk a picikék, a hupikék törpikék.
Londonna értékelése
Egyik gyerekkori (nagy) kedvencem. Emlékszem, mindig nagyon sietni kellett délután a távolsági buszállomásról – miután családilag lekísértük a nagynénémet –, hogy időben hazaérjünk, mire kezdődik tévében a Hupikék törpikék. (Meg persze a Knight Rider! xD)
Az én kedvenc törpöm naná, hogy a mindenki agyára menő, de szerintem akkor is okos (!!!) Okoska volt, illetve, még mindig az. Ő az, akivel mindig olyan végtelen szolidaritást tudtam vállalni, amikor a többiek lepisszegték… :D
Az abszolút kedvencem azonban Hókuszpók, akibe, ha mérsékelten is, de így utólag belegondolva plátóian egy kicsit bele voltam zuttyanva. xD (Tartsatok érte nyugodtan perverznek. :D) Tényleg szerettem, hogy olyan kis gonosz… És én mindig szurkoltam is neki. xD Meg persze Sziámiáúnak, aki miatt nagyon sokáig meg voltam őrülve egy saját, vörös macskáért… Nem lett. Lett helyette egy sziámi, akit elkereszteltünk Mihálynak. Sziá Mihály. Muhaha. Hülye szóvicc, tudom, de így jött ki a lépés. spoiler xD