A főhős, Susie, aki egy kicsi kék autó. Vadonatúj korában, egy autókiállításon tekintették meg a látogatók. Susie jó minőségű, jó mennyiségű benzin fogyasztású kis autó volt. Az egyik látogató, jó pénzért, megvásárolta Susiet, akit Ferd úrnak hívtak.
Fred úr és családja örömmel látták… [tovább]
A főhős, Susie, aki egy kicsi kék autó. Vadonatúj korában, egy autókiállításon tekintették meg a látogatók. Susie jó minőségű, jó mennyiségű benzin fogyasztású kis autó volt. Az egyik látogató, jó pénzért, megvásárolta Susiet, akit Ferd úrnak hívtak.
Fred úr és családja örömmel látták Susiet a háznál, nagyon szerettek vele menni. Susie minden hétköznap szívesen szállította el kis nebulóit az iskolába. Susie boldogan száguldozott a városban, világos nappalokon, a közúti lámpáknál is figyelt a tilos, a várjon és a mehet jelzésre, és az utcai lámpákra is rápillantott.
Egyik este a nagy tömegközlekedésben nehezen tudott hazavánszorogni. Fred úr otthon betolta a garázsba, de Susie késő este már egyedül érezte ott magát. Fred úr, beküldte mellé a gyerekek macskáját, hogy ne érezze magát egyedül. Mikor leszállt az éjszaka, ott aludt Susie tetején a macska, Susie jól érezte magát, kedves barátnőjével, és a sarló hold is bevilágított a garázsba.
Három éven át, boldogan élt Susieval a család, sokat mentek nyaralni, a nyári vakációkban. Susie, is boldogan utaztatta családját mindaddig, amíg meg nem hibásodott. Fred úr egyik nap, elvitte egy szervizbe, és egy szerelő megvizsgálta Susiet. A szerelő azt javasolta, hogy adja el egy kereskedőnek, mert Susie már annyira meghibásodott, hogy nehéz munka volna megjavítani.
Fred úr, utoljára szállt bele Susieba, és eladta Susiet egy kereskedőnek, aki megvette Fred úrtól jó pénzért. Fred úr és Susie búcsút vettek egymástól, és Susie ott maradt a kereskedőnél. A kereskedő, ugyan nem szerette az autókat, de jó hasznot próbált belőlük húzni. Susei látta társait, hogy mennyire rosszul megy ott soruk, ráadásul a kereskedő a szabad ég alatt tárolta mindannyiukat egy telephelyen. A kereskedő, amíg vásárlót várt, addig szivart szívott unalmában, de ha nem vásároltak autót, a kereskedő mindig dühbe gurult, mérgében rugdosta az autókat, és csapkodta az ajtójukat. Susie bánatában megszökött onnan az egyik este. A kereskedő meg észre vette, ezért értesítette a rendőrséget, hogy hozzák vissza.
Az éjszaka folyamán, Susie egy szűk mellékutcában rejtőzött el, ahol egy sárga fényű gömblámpa világított. Susie félt a sötét éjszakában, ezért a reflektorait sem kapcsolta ki. Az éjszaka elég fagyosra fordult, és Suise talált egy elhagyott takarót, amit magára terített, hogy ne fázzon. Susie egy szép villa mellett pihent le.
A sötétben egyszer csak megjelent egy bőrkabátos, kalapos férfi, aki éppen egy cigit szívott. Susie megijedt, mert megérezte róla, hogy egy tolvaj. A tolvaj ellopta Susie jó meleg takaróját, és már próbálkozott is beszállni. A villaházban a tulajdonos meghallotta mi folyik oda kint, és gyorsan kiszaladt, hogy megakadályozza. Tolvaj, fogják meg! Kiáltott fel a derék villatulajdonos, a tolvaj pedig megijedt, és úgy eltűnt, mint a kámfor.
A villatulajdonos hallotta hírét, hogy egy megszökött autót keresnek, és közelebb lépett Susiehoz. A villatulajdonos, rádöbbent, hogy ezt az autót keresik, ezért telefonált a rendőrségre, hogy itt van a megszökött autó. A rendőrautó éppen keresésére indult, Susie megijedt és elmenekült. Susie megpróbált elbújni a híd alatt, mert nem akarta, hogy visszavigyék a kereskedőhöz. A rendőrkocsi két sárga fényű reflektorral világította az utat, egy piros fényű jelzőt használt a tetején, megkülönböztetőnek, hogy keresésen van, és két zöld fényű kereső lámpát használt, hogy megkeresse Susiet.
Susie, a nagy menekülés folytán, folyamatosan kezdett elromlani, és mire a rendőrautó megtalálta, már olyan rossz állapotba került, hogy a kereskedő sem tudott belőle hasznot húzni. Ezért Susiet, elszállították egy daruskocsival, az autótemetőbe. Az egyik hideg éjszaka folyamán kidobták, és magára maradt, a régi tönkrement roncsokkal. Fázott és sokszor gondolt arra, hogy milyen jó volt, amikor még Fred úrral és kedves családjával utazhatott.
Mire kitavaszodott, Susie boldogan hallgatta a madarak énekét, és egy fiatalember talált rá a roncstelepen. A telephely tulajdonosát megkérte, hogy haza vihesse ezt a szép autót. A fiatalember hazatolta és betolta a garázsba. A fiatalember megígérte Suseinak, hogy megjavítja és szebb lesz, mint újkorában. A fiatalember családja örömmel nézte Susiet, a roncsot, amelyet olyan szépen megjavított a fiatalember, akár egy varázsló. Susei régi családja is hallotta hírét, és örültek, hogy régi kedves autójuk, most is jó helyre került. A fiatalember leszerelte Susie régi lámpáit, mert már teljesen tönkrementek, és megígérte majd új lámpákat szerel fel. Susie új családjával, szívesen utazott és elfelejtette szomorú pillanatait. Susie olyan szép felújított személyi autó lett, mint akár egy versenyautó, és újból örömmel száguldozott a városban. [bezár]
