Nagyon jó film, remek lezárása a Revice szériának!
Fókuszba az Igarashi család fiatalabbik fiútestvére, Daiji kerül, ami azért örvendetes, mert a sorozatban jellemzően kisebbségi komplexussal küzdött a bátyja mellett, és most végre lehetőséget kapott, hogy megmutassa mire képes. Nos, megmutatta. És örülhettünk, hogy láthattuk.
A tipikus tokusatsu-jelleg ebben a filmben is fellelhető, tehát a gonosz semmitől nem riad vissza, ha a világ uralásáról van szó, így hőseinknek igencsak nehéz dolga lesz, ha fel akarják venni ellenük a kesztyűt. Márpedig ez most talán fontosabb, mint valaha, hiszen gyerekek mindennél nagyobb veszélyben vannak. A harci jelenetek nagyon jók, a trükkök kivitelezése remek. A CGI itt-ott láthatóan művivé tett néhány jelenetet, de sehol nem zavaró mértékben.
Igarashi Ikki itt most a háttérben maradt. Démon híján csak lelki fröccsöt tud adni öccsének. Arra viszont nagy szükség volt. Ez a film is él a tipikus japán dramaturgiai elemekkel ("nem tudtam megvédeni az unokahúgomat", „menekülj, mentsd a bőröd, rajtam már nem lehet segíteni” és társai), amik kevésbé voltak hatásosak, inkább csak húzták vele az időt.
Ezt leszámítva a színészi játék jó volt. Keresve se találhattak volna alkalmasabb színészt a főgonosz, Ichimura szerepére, aki szemmel láthatóan jobban tudta, hogy mit csinál, mint bárki más. Az egész film nagyon élt. A szereplők közti kapcsolat, interakció természetes volt. Egyedül a felesleges drámai jelentek rontják az összképet, de érdemes megnézni a filmet. A zene is nagyon lett!