Jóska és Zsuzsa az Operaház bérletes előadásain egymásba szeretnek. Ám a munkásfiút Zsuzsa szülei nem fogadják szívesen, mert mamája és nagynénje igazi, békebeli jó partit képzelnek el a lánynak. Még Kornél bácsinak, az Amerikában élő rokonnak is ezt írják és egy fogorvos jövendőbeliről regélnek… [tovább]
Rangon alul (1960) 11★
Képek 4
Szereposztás
Kedvencelte 1
Várólistára tette 6
Kiemelt értékelések
Nagyon szeretem ezeket az ötvenes-hatvanas évekbeli vígjátékokat: kedvesek, ártatlanok. És a történeteik is érdekesek, még ha mindig van egy kis népnevelő felhangjuk is. És élvezetes nézni, ahogy ezek a színész-óriások, nem féltve a méltóságos hírnevüket, önfeledten bolondoznak: itt pl. Kiss Manyi gyászindulóra vaxolja a parkettát :DDD.
Népszerű idézetek
mama: Az operában egyedül, egy fiatal lány. Az én lányom. Ezt nem bocsátom meg magamnak, se nektek.
Elza: Először is nincs egyedül, legalább kétezer ember van még ott.
Zsuzsa mamája: Én az én fiatal éveimben mindig földbirtokosokról álmodoztam.
Zsuzsa papája: Hol vannak azok már?
mama: Az én fiatal éveim?
papa: A földbirtokosok.
Zsuzsa papája: Te mond, anya, milyen hosszú opera ez a Carmen?
Zsuzsa mamája: Az én időmben rövidebb volt, de most biztos átírták.
papa: Miért írták volna át?
mama: Soha nem lehet tudni, valakinek nem tetszett a bika, vagy a torreádor. Téged is fúrnak a hivatalban.
Zsuzsa: És te tudod, hogy az én anyámnak hány őse van?
Jóska: Azt hiszem pontosan annyi mint az enyémnek, csak mi nem számoljuk.
mama: Jaj, megint rosszul vagyok.
papa *újság mögül*: Vizes ruha, valerinána, sevenaletta, egyelőre semmi? Nagyon helyes.