Rakudai Kishi no Cavalry (2015–2015) 80% 16★

Ez igazán szívhez szóló anime volt, tele sok-sok igazsággal. Szépen megfestette az emberiség kórképét. Hogy az igazi fejlődés, felszabadulás útjában azok állnak, akik lenézik és porba tiporják azokat, akiknek van szívük, éreznek és önzetlenül segítenek a másikon. Ikki-t nagyon sajnáltam, mert egy remek ember, aki nem azért viselkedik úgy, ahogy, mert naiv, hanem mert úgy hiszi, így képes jobbá formálni a világot, mint a puszta erőszakkal. És igaza lett. Türelemmel, odaadással elérte, hogy tiszteljék, felnézzenek rá. Az igazi családja az iskolaközösség lett, hiszen itt olyan emberek veszik körül, akikre számíthat, még lelki támaszként is. Az igazgatónőt nagyon kedveltem. A főbb és mellékszereplők is a szívemhez nőttek. Két ember volt, aki erős ellenszenvet ébresztett bennem, az egyikük Ikki apja, a másik pedig ennek a talpnyalója. spoiler A selejtező harcoknál is az emberség került előtérbe, a legyőzöttek méltósága megmaradt, és a viadalok után még szorosabbá váltak a barátságok. Az egyik legrokonszenvesebb karakter számomra Todo Toka volt, az osztályelnök, akiben két személyiség lappangott, de mindegyik szerethető. Akár az élet két oldalát is képviselheti, egyik arca a valóság, amilyen a hétköznapokban, a másik pedig a kemény harcos, az élet színpadán.
Shizuku az egyetlen a családból, aki szereti Ikkit, és pont azért olyan erőteljesek az érzelmei, mert kompenzálni akarja a sok elutasítást és fájdalmat, amit a fiúnak okoztak. Ezt ő maga mondja ki. Hogy az örökös lelki terror, amit bátyjának el kellett viselnie, őt is kiábrándította, és már irtózik az emberektől. Kitűnő kritikát kapnak az olyan férgek, akik önmaguk felsőbbrenűségén élvezkednek, és eltapossák azokat, akiket értéktelennek tartanak. Az értékek átrendeződnek, és Ikki megmutatja, hogy igenis van helye a világban, ráébred arra, hogy rossz helyről várta a szeretetet és elismerést. Máshonnan kapta meg, és amint ez világossá válik számára, máris őszinte lesz a mosolya. Én úgy drukkoltam ennek a srácnak, mert nagyon megérdemli a boldogságot a kissé önfejű és akaratos, de hatalmas szívű Stella mellett :)
Tetszett, ahogyan apróbb, elejtett jelek által mutatta meg az anime, ahogy Ikkit még az ellenfelei is elismerték.
A sorozat, bár néhol vicces, és a sajátos ecchi-bohózat elemek is fellelhetők benne, mégis inkább drámai. Az opening nagyon tetszett, mind a rajzolása, mind pedig a dal. Az ending zenéje szintén jó, képi világa azonban kissé erotikus töltetűre sikeredetett. :)
Még tudnék írni, de nem erőltetetm, mert valahogy nem jönnek úgy a gondolatok, ahogyan szeretném. Sajnálom, hogy csak 12 részt élt meg az anime, mert én a „bajnokságra” is kíváncsi lettem volna.

Nekem ez az anime most nagyon tetszett. Egyáltalán nem új a koncepció, még csak különösebben egyedinek sem nevezném, legalábbis láttam már echte ugyanilyen témát. Viszont nagyon jól épít fel mindent, remekül egyensúlyoz a dráma és a humor között, érdekes a háttér és könnyen megkedvelhetőek a szereplők. Ez igaz Ikkire és a lányokra is. Engem nem zavart a hárem és az ecchi sem, mert nem éreztem tolakodónak vagy teljesen abszurdnak. Sajnálom, hogy ilyen rövid, mert persze a legizgalmasabb részek maradtak a végére. Nem lezárt a történet, még 2-3 évad simán lenne benne. Gyakorlatilag imádtam.

Bevallom, eléggé tartottam ettől az animétől, és nem az ecchi címke miatt, sokkal inkább azért, hogy nehogy egy újabb klisés hárem anime legyen.
Az igazság pedig az, hogy hatalmas pozitív csalódás az egész sorozat. Persze, Ikki körül rengeteg lány legyeskedik, de nagyon szimpatikussá teszi a karakterét és az egész sorozatot az, hogy nem vitték el egy háromirányba, hanem inkább Stellával való kapcsolatára helyezték a hangsúlyt.
A grafika szép, a harcok igazán látványosak, az utolsó részek viszont számomra eléggé elrontották. Miért? Miért így oldották meg? Lehetett volna ezt máshogy is megoldani…
Ettől függetlenül egyébként nem rossz sorozat, szívesen megnéznék egy második évadot belőle.